Színes Ötletek

Azt gondoltam, februárban már letudtuk a maszkokat érintő bejegyzéseket, de sajnos idén nem csak a farsang teremtett erre apropót. Aki csak kevés időt szán a napi hírek elolvasására, az sem tudja elkerülni a házi készítésű szájmaszkokkal kapcsolatos ellentmondásos véleményeket. Újat nem fogok mondani, és nem szeretnék igazságot sem tenni, őszintén szólva nem rendelkezem megfelelő egészségügyi, sem virológiai ismeretekkel, ezért mások álláspontjára támaszkodva alkottam meg a sajátom. Ha már bevásároltál maszkokból, esetleg profi vagy a varrás tudományában, vagy eleve elveted a viselését, ne is olvasd tovább, hamarosan úgyis jelentkezünk más témájú kreatív ötletekkel! Viszont aki szívesen kipróbálná, hogy egyáltalán tud-e otthon készíteni hasonlót különösebb képzettség nélkül, annak biztosan hasznos elfoglaltság lesz a mai cikk elolvasása.  

Fontos hangsúlyozni, hogy a házilag készített maszk kizárólag hétköznapi teendők során, néhány perces - azaz semmiképp egy nem teljes munkaidős - használatra javasolt, például amíg beszaladunk a boltba vásárolni. Ezzel is, akárcsak egy arcunk elé kötött sállal vagy kendővel, csökkenthetjük mások megfertőzésének az esélyét, hiszen lehet, hogy hordozzuk a vírust, miközben mi magunk nem is tudunk róla. Szintén fontos, hogy a maszkot használat után úgy vegyük le, hogy ne érintsük a külső felületét, majd magas hőfokon mossuk ki, száradás után pedig lehetőleg vasaljuk is! Éppen ezért nem árt, ha mindenkinek több darab is van készleten, hiszen egyetlen maszk miatt nem indítunk el mosást, ráadásul addig is szükség lehet rá, amíg szárad. Bár megteszik ezt épp elegen nélkülünk is, nem lehet elégszer elmondani: a maszk viselésénél még fontosabb a gyakori, alapos, szappanos kézmosás, és az, hogy megfelelő távolságot tartsunk egymástól, ha kénytelenek vagyunk kimozdulni otthonról. És természetesen, aki teheti, maradjon otthon - maszk nélkül.

Viszont figyelembe véve azt, hogy a korábban fillérekért megvásárolható hétköznapi védőmaszkok is pillanatok alatt fogytak el mindenféle forgalmazó polcairól a gyógyszertáraktól a kertészáruházakig, az árak pedig felszöktek a csillagokig, - nem beszélve a különféle dizájn termékekről - másrészt, hogy a fellelhető készleteket az első frontban harcolóknak illene meghagyni, nem is juthattam másra - én bizony megpróbálok magamnak varrni néhányat!

Később kiderült, nem csak saját részre dolgoztam, hiszen a család tagjain kívül néhány barátot is meg tudtam ajándékozni, mivel nálam mindig rengeteg maradék textildarab vár a sorsára. Sajnos a környezetvédelmi szempontok egy ilyen világválság közepén nem feltétlenül elsődlegesek, de azért az érvekhez sorolandó az is, hogy a saját készítésű maszk többször is használható, mosható, fertőtleníthető, és másra már nem alkalmas, "leeső" anyagokból, használaton kívüli ágyneműből, textilpelenkából, tulajdonképpen bármilyen pamutvászonból elkészíthető.

Nem célom tehát, hogy vitát generáljak a témában, inkább csak arra szeretnék biztatni mindenkit, akinek fontosak a fenti szempontok, vagy akár csak szeretné elfoglalni magát, nyugodtan vágjon bele, akár rendelkezik varrógéppel, akár nem, akár tud varrni, akár nem. Én sem tanultam soha varrni, inkább csak kísérletezgetek, ezért fontos szempont volt, hogy ne a legbonyolultabb mintákat válasszam ki a különféle weboldalakon fellelhető milliónyi változatból. Számomra a végeredmény igazolta, hogy többéves rutin nélkül is kifejezetten elfogadható darabokat hozhatunk létre, ezért is számolok be róla. Lehet, hogy a legszebb alkotásaink nem most fognak elkészülni, de az időt biztosan hasznosan töltjük, és tanulhatunk is általa valami újat. Az esztétikum talán most nem elsődleges szempont, de persze egyáltalán nem baj, ha szépen sikerül az alkotás - a vidám, nekünk tetsző minták pedig kicsit feledtethetik velünk, milyen nyomasztó célt is szolgál kézműveskedésünk tárgya. 

Két verzióval próbálkoztam. Az első a klasszikus „sebészmaszk”, ha kézzel kellene megvarrnom, ezt választanám. A fülre akasztható változat volt szimpatikus, ezért egy igen kézenfekvő módszert választva egyszerűen lemértem a képzeletbeli szélektől számított távolságot a fülemig. Az én átlagosnak mondható méretű, felnőtt női fejem esetében 17 centiméter hosszúságú gumikra volt szükség varrás ráhagyással együtt. A jó hír, hogy a késztermék a próba alapján hasonló paraméterekkel rendelkező férfi fejekre is illik.

Kiválasztottam egy szimpatikus mintás anyagot és egy puhább fehéret, ami a bőrrel érintkező fele lesz. 20 x 20 cm nagyságú négyzeteket szabtam, a gumikat a sarkokhoz igazítva gombostűvel rögzítettem, majd színét színére fordítva összevarrtam egy nagyjából 5 centis szakasz kivételével, ezen keresztül lehet kifordítani.

A szabásminta szerint 4 cm után 1 centis felhajtásokat kell letűzni, de én csak szemre követtem el ezt a részt, a lényeg, hogy végül 10 cm körül legyen a teljes magasság. Először gombostűztem, majd levarrtam a redővel párhuzamosan mindegyiket körülbelül 5 cm hosszúságban, de ez kézi öltés esetén elhagyható. Végül az egészet körbevarrtam egészen a szélén dolgozva, ezáltal az a lyuk is bezárult, amit még az elején kihagytam. 

A másodiknál ezt a szabásmintát választottam.

Forrás: shanniemakes.com

Itt is kétféle anyagból dolgoztam, a belső puhább pamut pólóanyag, a külső vászon. A mintát nem ízetlen tréfa gyanánt, hanem kérésre választottam, ez az ajándék darabok egyike. Színét színére fordítva összevarrtam az azonos anyagú részeket a hosszabb íves fele mentén.

A varrást mindkét felén eligazgatva, kinyitva egymásnak fordítottam, majd a hosszú oldaluknál összevarrtam őket, így a röviden keresztül ki lehet fordítani. Kívülről is körbevarrtam a széleken. Ezt követően a szabásmintán adott méretek szerint kivágtam a két téglalapot, középen behajtottam, utána a két szélét is középre. Le lehet vasalni, de én csak körömmel meghúztam párszor az anyagot, hogy tartson, amíg kell.

Ismét az anyag színét egymásra fordítva az első hajtás mentén végigvarrtam. Behajtva a végeken a sarkokat kivágtam és a túloldalra hajtottam. Itt, ennél a résznél az első darab esetében megkötőket fűztem bele, hogy állítható legyen, a másodiknál pedig gumit, ahogy fentebb már részleteztem, leginkább azért, mert már nem volt energiám a ferdepánt-szerű szegésre. Ezzel meg is volnánk.

Nehéz eldönteni, hogy valóban az volt-e az egyszerűbb, ami elsőre annak látszott. Még csinálok egy párat és utána eldöntöm. A magam részéről kissé leegyszerűsítettem a folyamatot, de ha szeretnétek továbblépni, ebben a videóban az enyémnél jóval szakszerűbb kivitelezést láthattok. Ha kedvet kaptatok, osszátok meg az alkotásaitokat a Facebookon, a Színes Ötletek Alkotói Csoportjában! És persze vigyázzatok magatokra és egymásra!