Amióta tavaly ősszel egy kimustrált sámliból felújított - vagy a blogon rendszeresen felbukkanó kifejezéssel élve kacatmentett - etető került a barackfára, gyakran kapjuk azon magunkat, hogy olykor jóval hosszabbra nyúlik egy-egy étkezés a telken, hiszen sokkal több a látnivaló az ablak másik oldalán, a munka pedig megvár. Eddig már legalább 14-15 madárfajt sikerült beazonosítanunk kertünk rendszeres vagy alkalmi vendégeként, és ez a szám remélhetően tovább növekszik majd. Persze nem váltunk hivatásos ornitológussá, de érdekes megfigyelni, milyen szervezettséggel dolgozik például a zöldikék csapata: amíg egyikük táplálkozik, a többiek figyelik a környezetet, és azonnal jelzik egymásnak, ha a szomszéd macska valami rosszban sántikál. És bár a madarak etetését a tavasz beálltával szüneteltetni kell, a friss víznek mindig örülnek szárnyas barátaink, így aztán egybekötöttük a kellemest a még kellemesebbel, és ezúttal itatót készítettünk nekik egy kicsit viharvert, de bőven menthető mosdótálból - mint már korábban többször, most is a Hammerite segítségével. Tapasztalatok a folytatásban.
A festett állvány szocreál nyaralások illatát idéző strandkorlátkék árnyalata önmagában sem lett volna kedvencünk, ráadásul hiába újította fel korábban előző gazdája, a rozsda itt-ott már felütötte a fejét, szóval mindenképp megérdemelt egy festést. A mosdótálon felületi foltok mellett néhol már egészen elvékonyodott az anyag, ezért itt bevetettük a Hammerite egyik speciális anyagát, a Rozsda Stopot.
Ez a kicsi, női kézben akár körömlakknak is nézhető ecsetelő csodákra képes a korrózióval akár mélyebben érintett felületeken is. Átalakítja a rozsdát, megállítja annak terjedését, és rögtön festhető felületet képez. A kémiai reakció után fekete rétegként szárad meg, de nem kell megijedni, három óra után már festhető is, és nem szükséges alapozó vagy már közbenső réteg.
Amíg a tállal nem haladhattunk tovább, az állványról egy laza drótkefézéssel eltávolítottuk a pergő rozsdát és a pár helyen már pattogzó festéket, áttöröltük a felületet és hagytuk megszáradni. Ezután két réteget vittünk fel a Hammerite fényes fekete festékéből, amit már jól ismertünk olyan korábbi barkácsprojektjeinkből, amikben a legfőbb kihívást szintén a rozsdával való küzdelem jelentette. A száradási idő alatt ismét a mosdótálat vettük kezelésbe.
Madarak és fák napja
A Magyarországon minden év május 10-én tartott madarak és fák napja a Föld napja testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel elmélyítse a társadalom és különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét. A megszervezésének előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ugyanabban az évben megszervezte az első madarak és fák napját. A második világháború után a jeles nap - nem kis részben politikai okok mentén - veszített jelentőségéből, ugyanakkor ma is számos civil szervezet és állatbarát ünnepli meg a maga módján, előadásokkal, rendezvényekkel, vagy a nap apropóján meghirdetett pályázatok, versenyek formájában.
Mivel a Hammerite közvetlenül a korrodált felületre felvihető, nem szükséges sem alapozás, sem rozsdagátló folyadék használata. Miután a Rozsda Stop láthatóan elvégezte a dolgát a korrodált részeken, már csak annyi dolgunk maradt, hogy lefessük a mosdótál felületét is. A spray változat teljesen ugyanaz, mint a dobozban kapható, de úgy gondoltuk, ezen a felületen könnyebben dolgozhatunk vele, mint ecsettel. Egy finom csiszolópapír segítségével alaposan átcsiszoltuk a felületet, portalanítottuk, lemostuk vízzel és hagytuk megszáradni. Először egy vékonyabb réteget vittünk fel, ami nagyjából 15 perc várakozás után már porszáraz volt, így jöhetett is a második, már vastagabb réteg. Spray használatakor mindig figyelnünk kell arra, hogy egy pontra ne vigyünk fel túl nagy mennyiséget, mert megfolyik a festék, és oda a tökéletes felület! A harmadik réteg felvitele előtt újabb 15 percet vártunk. A mosdó alsó felén nem mondtunk le a Hammerite korróziógátló képességéről, ezért ide a sorozat egy sötétzöld árnyalata került, belülre viszont az ivóvízzel való érintkezés miatt vízbázisú zománcfestéket választottunk - ezért is hasznos, hogy a rozsdafoltokkal már előtte elbántunk.
A száradási időket most sem töltöttük tétlenül: süthető gyurmából kedves madárfigurát készítettünk, amit az állvány szélére ragasztottunk - nem a madarak, hanem leginkább a magunk szórakoztatására. A tálba követ és ágat helyeztünk, hogy a kisebb madárkák és a méhek is biztonságosan használhassák az itatót. Reméljük, jól jön majd nekik az egyre melegebb és szárazabb nyári hónapokban. Ha ti is helyeztek ki itatót, ne felejtsétek el, hogy célszerű rendszeresen gondoskodnotok a friss víz utánpótlásáról. Ha szívesen megtudnátok többet a helyes madáritatásról, szívesen ajánljuk tájékozódásra az MME témához kapcsolódó cikkét.
Mosdótálunk tehát újjávarázsolt formában, madáritatóként kezdi meg pályafutásának új szakaszát kertünkben. Kíváncsian várjuk, tollas barátaink körében milyen sikert arat majd, az ezzel kapcsolatos fejleményekről adandó alkalommal természetesen beszámolunk majd. Addig pedig örülünk annak, hogy ismét sikerült megmentenünk valamit attól, hogy hulladékként végezze.
A Hammerite már sokszor jó szolgálatot tett nálunk a székfelújítástól kezdve a radiátorfestésig - ha ezekre is kíváncsiak vagytok, korábbi beszámolóinkat ITT találjátok meg!
Ha tetszett a bejegyzés, tartsatok velünk itt, illetve a Facebookon és az Instagramon, hogy a következőről se maradjatok le!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
