Színes Ötletek

A játékok világa szoros és átvitt értelemben is végtelen, így nem csoda, hogy nálunk is gyakran felbukkan a téma akár kézügyeskedések főszereplőjeként, akár azáltal, hogy kreatív, hasznos, különböző készségeket fejlesztő példákat mutatunk be nektek. A Fajáték-körkép sorozatban már számos hazai játékkészítőt megismerhettetek, és a sornak még közel sincs vége. Ma egy kis kitekintővel fáról papíralapra váltunk, és egy olyan játékcsaládot mutatunk be nektek, melyek gyerekeknek és szülőknek egyaránt segítenek a minket körülvevő világ megismerésében, a kikapcsolódásban izgalmas szabadtéri kalandok formájában, vagy éppen a napi rutin kialakításában. A Pakkli kártyacsomagokról, melyek közül néhányat mi is kipróbáltunk, az őket megálmodó Jáky-Bárdi Bogátával beszélgettünk. Az interjú végén megosztjuk veletek saját tapasztalatainkat is, érdemes tovább olvasni!

A sorozat visszatérő motívuma, hogy nagyon sok kézműves vállalkozást a gyermekek érkezése hív életre. Nemcsak azért, mert az édesanyák életében legtöbbször technikai értelemben is megszakítja a karrier menetét a család bővülése, hanem mert a kisgyermek születésével a munka fókusza és általában véve az értékrendünk is sokszor megváltozik. Ki ne szeretné a lehető legtöbb időt otthon tölteni a kicsikkel, vagy olyan megélhetési formát találni, ami mellett könnyebb alkalmazkodni a megváltozott élethelyzethez? Ha pedig van egy régen dédelgetett vagy épp friss, ropogós ötlet egy saját vállalkozás indításához, sokszor ez egy kiváló alkalom arra, hogy valami újba kezdjünk. Nem volt ez másként a háromgyermekes anyukával, Bogival sem, aki régész – múzeumpedagógusként hozta létre a Pakkli márkát, így megvalósítva a gyerekekkel való játék és a munkavégzés közös halmazát. A kezdetekről így mesélt nekünk:

„A gyerekek születése előtt doktorira jártam, tanítottam és ásatásokon vettem részt. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a tevékenységet nem lehet összehangolni a gyarapodó család mindennapjaival, ugyanakkor vágytam valami másra is. Szerettem volna létrehozni valamit, ami éppúgy kapcsolódik az általam nagyon szeretett pedagógiához és kutatáshoz, mint a gyerekekhez. Emellett fontos szempont volt, hogy itthon tudjak velük maradni. Az akkori legkisebb gyermekem mindössze egy, a nagyobb hároméves volt, amikor a közös játékok, a személyes kapcsolatunk, a gyermekfejlődés fázisai és az én támogató szülőként gyakorolt reakcióim alapján összegyűjtöttem számtalan ötletet, melyek mentén megszületett a Pakkli. 

A hazai piacon akkor még nem volt sok kártyajátékokat készítő kisvállalkozás, viszont láttam néhány inspiráló, külföldön működőképes megoldást, ezért úgy gondoltam, érdemes Magyarországon belevágni egy olyan játéktípus fejlesztésébe, ami kifejezetten a felfedező, önálló, játékos tanulást, a gyerekek és a szülők kapcsolódását támogatja. Persze a saját napi rutinunkból és a saját játékainkból folyamatosan érkezik az utánpótlás ötletek terén, de bőven nem érem utol magam a megvalósításban - még szinte az első körben született ötleteimet fejlesztem, és azóta már mennyi új is van! De azért folyamatosan érkeznek az újabb paklik is sorban.”

Ilyen például az új köntösben nemrég megjelent Öltözködő csomag és a teljesen új Reggeli és esti rutin kártyák, amik nem a klasszikus értelmezésben vett kártyajátékok, hanem olyan, a vizuális észlelésre alapozó csomagok, amik segítenek a családok számára a legnagyobb kihívással járó feladatok leküzdésében. A fogmosástól kezdve a felvenni kívánt – vagy nem kívánt – ruhák kiválasztásán keresztül az esti altatás rituáléjáig sok minden felbukkan valamilyen formában a lapokon, amikkel a gyerekek és szüleik kialakíthatják saját játékaikat, azokat pedig segítségül hívhatják a napi rutin – vagy annak egy éppen nehézségekbe ütköző részének - kialakításához.

Egy-egy ilyen Pakkli debütálásához hosszú hónapok munkája és sokféle készség szükséges az alkotó részéről. Bogi így mutatta be ezt a folyamatot: 

„A férjem néhány informatikai jellegű tennivalóban segít, de azon kívül tényleg mindent én csinálok az ötlettől a tervezésen át egészen a nyomdakész változatok létrehozásáig. Az illusztrációkat digitálisan készítem olyan eszköztárral, ami abszolút követi a szabadkezű technikákat, de nemcsak könnyebben kezelhetők így, hanem anyukaként sokkal jobban ki tudom használni a szabad perceket, akár egy-egy alvásidőt arra, hogy kicsit rajzoljak. Bár nem vagyok grafikus, nem vettem részt művészeti képzésben, de mindig szerettem rajzolni és elvárás volt magammal szemben, hogy mások számára is élvezhető formát öltsenek az illusztrációim.

Úgy gondolom, mindenki képes arra, hogy megtanuljon rajzolni, vagy elsajátítson bármilyen kreatív tevékenységet. Könnyen rámondjuk, hogy csak a tehetségtől függ, de szerintem attól inkább olyan értelemben, hogy több vagy kevesebb gyakorlás vezet az adott eredményre. Akárhogy is, a kitartó tanulás hatása mindenképp fejlődés lesz. Ma már sokkal könnyebb ez a folyamat, hiszen minden rendelkezésünkre áll hozzá számtalan oktatóvideó, ráadásul számos Skillshare és hasonló felület létezik, ahol kurzusokon vehetünk részt és magunkba szívhatjuk a tudást. A többi csak a szorgalmas gyakorláson múlik.

A fő motivációt számomra az jelentette a kezdetekkor, hogy akkortájt fejben már létezett a kártyajátékok ötlete, így annak sikeréért gyakoroltam.  Az Őszi barangoló volt az első csomag, amivel talán a legnehezebb dolgom volt, de éreztem, hogy az ötleteim közül több szempontból is kiemelkedik. Nem tudtam olyan játékról, ami akár csak hasonlít is, és az anyukák nagyon könnyen tudnak hozzá kapcsolódni, ma is ez a legkedveltebb Pakkli mind közül. Ez a játék voltaképpen egy rendszerbe foglalja azokat a tevékenységeket, amiket a kisgyermekes családok egyébként is csinálnak a szabadban, miközben inspirál, ötleteket és tudásanyagot ad hozzá azokhoz. Persze időközben én is fejlődöm, alakul a stílusom, ezért szeretném majd ezt a csomagot is újrarajzolni, ahogy a második legrégebbi, nemrég új kiadásban megjelent csomaggal, az Öltözködővel is tettem. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek szép, vizuálisan is élményt jelentő dolgokkal találkozzanak, ezért egy csomag fejlesztésén nagyon sokáig dolgozom. Fontos, hogy a lapok jól kezelhetők és használhatók, valamint érthetők legyenek felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.”

Bogitól megtudtuk azt is, hogy a kártyákon felbukkanó tudnivalók szakmailag lektorált tartalmak, így attól sem kell szülőként tartanunk, hogy az általunk esetleg kevésbé ismert rovarokról téves vagy inkább mesébe illő dolgokat osztunk meg a kicsikkel. A Pakklikat illetően a koncepcióban való gondolkodás nemcsak itt érhető tetten. A magunk részéről úgy látjuk, ezek a kártyák elsorban a gyerekeket, ugyanakkor a szülőket is önállóságra ösztönzik. Bogi erről és a Montessori-ihletettségről is ejtett néhány szót:

„A legtöbb szülő, még ha nem is látja így magát, nagyon kreatív otthon. Sokan megfigyeljük a saját gyermekünket és számtalan dolgot kitalálunk neki, mégis sok esetben nehéz ráhangolódni arra a fantáziavilágra, amit ez igényel. Ezekkel a játékokkal abban szeretnék segíteni, hogy beindítsam ezt a fantáziát - hogy nem feltétlen az a jó, ha pontosan ugyanúgy csinálják, ahogy le van írva, hanem mindenki kezdjen el gondolkodni azon, mi illik gyermeke életkorához, személyiségéhez, érdeklődési köréhez, mi lehet az az egy-két mondat, ötlet, amitől élvezetes lesz a közös játék, vagy akár az, ahogy a gyerekek elfoglalják magukat, elmerülve a saját világukban.

Ezt a gondolkodásmódot szeretném elindítani, megmutatni a szülőknek, hogy igenis képesek arra, hogy átlendítsék magukat ezen a ponton, hogy valóban értékes dolgokat találhatnak ki a gyerekeiknek. A megszokott játékokat is változatosabbá tehetik általuk akár olyan értelmezésben is, ami a szülőknek is segít visszanyerni a játékokkal kapcsolatos lelkesedésüket, így kilépve a sokszor végeláthatatlan ismétlődések világából. Sok szempontból fontosnak tartom a Montessori módszer által képviselt elveket, ezek részben be is épültek a játékokba. Túl azon, hogy önálló gondolkodásra sarkallnak, azt a szemléletet is hordozzák, hogy szülőként tisztelettel fordulunk a gyerek felé: figyelünk rájuk, az igényeikre, a fejlődésük sajátosságaira, és hogy ennek alapján próbálunk együttműködni, együtt élni.”

Szó volt már arról, hogy a játékok éppen a szabadon értelmezhetőségük miatt nagyon változatosan használhatók, így az egészen kicsiktől a kisiskolás korúakig sokan találhatnak bennük izgalmas lehetőségeket, de korosztályos besorolást nehéz lenne alkalmazni. Tervezőjük szavaiból kiderül, miért:

„A kontrasztkártyáknál ez egyértelmű, hiszen ezek a látásfejlődés elősegítésére készültek kifejezetten egy év alatti kicsiknek. Az Őszi barangolót már inkább óvodás korúaknak fejlesztettem, a vásárlóimtól mégis érkeznek olyan visszajelzések, melyek szerint az elsős vagy másodikos gyermekeik is nagyon szeretik őket, illetve jól bevethetők olyan családokban, ahol kisebb-nagyobb testvérek játszanak együtt. A Bogarászó mókás elemeit a kicsik is nagyon élvezik, de a játékhoz kapcsolódó információk mélysége inkább nagyobbaknak való. A kihasználhatóság attól is függ, hogy milyen típusú a gyermek, be lehet-e vonni az ilyen jellegű játékokba. Ott van még a Keresgélő, aminél 5 és 99 éves kor között jelöltem meg a korosztályos ajánlást, mert azt a felnőttek is kifejezetten szeretik, így kiváló - akár többgenerációs - családi játék is lehet, valamint közösségek, intézmények is szívesen használják. Nagyon jó lenne egy olyan felület, ahol megoszthatók lennének az ötletek és visszajelzések a játékmenettel kapcsolatban, ami inspiráló lehetne azoknak, akik esetleg úgy gondolják, nekik nincs elég fantáziájuk az ilyen típusú, nem hagyományos játékokhoz, akik úgy gondolják, egy viszonylag szigorú szabályrendszer nélkül nincs elég ötletük ahhoz, hogy elég izgalmassá tegyék a játékélményt. Igyekszem ezekről sokrétűen fogalmazni a játékokhoz készített leírásokban és a közösségi felületeimre is számos játék- és tevékenységötlettel készülök, amivel talán a segítségükre lehetek.”

Ha szeretnétek többet is megtudni a Pakkli ötletes kártyacsomagjairól, nézzetek körül a weboldalán, Facebookján vagy Instagramján.