A héten találtam urban:eve oldalán néhány roppant egyszerű ötletet arra, hogy mire használhatjuk a tengerpartról hazahozott kagylóhéjakat és csigaházakat. De persze hazai édesvizeinkben is bukkanhatunk kincsekre, készítsetek belőle ti is hangulatos gyertyákat, gyönyörűen fog mutatni a teraszon vagy erkélyen!
Manapság nem lehet olyan kimagaslót, maradandót alkotni, mely nagyobbat szólna annál, mint mikor az adott művész eltávozik az élők sorából, lehetőleg minél botrányosabb körülmények között. Ilyenkor egy-két hétig nagyobb figyelmet kap, mint életében bármikor. Remekül példázza ezt a lentebb látható műalkotás, mely -bár még a művésznő halála előtt készülhetett- most fog fogyni igazán.
Ahogy a címből is kiderül, az eső uralta a néhány napos völgylétemet. És alaposan keresztül is húzta a számításaimat. Sok programon szerettem volna részt venni, napfürdőzés és kellemes borozgatás kíséretében, nos, helyette áztunk, fáztunk, vagy éppen menekültünk a zivatar elől.
Az, hogy kedvenc, talán nem is jó szó, mert ténylegesen elvarázsoltak a cipzárékszerek. Húzókából készült fülbevalót már láttam -sőt kaptam is ajándékba-, de más egyébre nem is gondoltam ebben a témában. Én egyébként azért is szeretem annyira gyöngyfűzést, mert egyszerűen lenyűgöznek a bonyolultabb darabok, amikor szinte hihetetlen, hogy az egész apró gyöngyökből emberi kéz által készült, közben pedig óriási kihívás rájönni, hogyan is ...
Az asztalom története (vagy inkább kálváriája) még év elején kezdődött, egészen addig szépen tette a dolgát teraszunk sarkában. Azon a fagyos januári hétvégén rántott húsért kiáltott a család, így hát tettem a dolgom, sütöttem is serényen. Bezzegháziasszonyoknak előre szólok, inkább ne olvassák tovább.
El sem tudjátok képzelni, mióta vágyom már egy csinos kis próbababára. A pontot egy Juditu blogján olvasott poszt tette fel az íre, akkor döntöttem el, hogy levadászok egyet valamelyik internetes piactéren. Így találkoztam Suzie-val.
Véget ért a nyakláncos játék, így a mai reggelem papírcsíkvágással és a nevek írogatásával telt. Nagyon örülök, hogy ennyien játszottatok, és hogy szinte mindenki jó válaszokat küldött. A legjobban mégis a sok dicséret és biztatás esett, amiket még pluszba írtatok, felemelő volt minden sort olvasni. Tényleg nagyon köszönöm, jó tudni, hogy ennyien olvastok, és hogy talán jó úton haladok, nagyon sok erőt és lendületet adtatok most a folytatáshoz.
Ahogy már pár napja beharangoztam, egy kis játékra invitálok most mindenkit! Sokat törtem a fejem, mi legyen a díj, és ezért kérdeztelek titeket Facebookon keresztül is, hogy minek örülnétek leginkább. Ott is és a szívemben is a gyöngyékszer győzött, végül pedig a fánkminta mellett döntöttem, hisz a visszajelzéseitek alapján a már korábban bemutatott türkiz színű nektek is nagyon tetszett. Ezt a lila változatot tegnap este készítettem el, úgyhogy még ...
A Művészetek Völgyében először és utoljára éppen tíz évvel ezelőtt, 2001-ben jártam, persze hogy völgymunkásként. Imádtam úgy ahogy volt, a csigabuszozást, a sok gyaloglást, a pakolászást, az esőt (ami mindig a legrosszabbkor ért utol), a vastag port a bőrömön, azt hogy estére szinte berogytunk az ágyunkba a fáradtságtól...
Idén rámmosolygott egy angyalka, és rövid munka erejéig ismét ott lehetek. A Cser Kiadó könyvbemutatóján segédkezhetek, de ...
A héten többször is böngésztem gyöngyös portálokon, és beleszerettem egy csodálatos mintába. Annyiszor visszatévedtem ehhez a mintához, hogy végül ezt választottam heti kedvencnek. Sokan elkészítették már, többféle színben és variációban, úgyhogy még nem döntöttem el, hogy az én változatom pontosan milyen is lesz. Nektek melyik tetszik a legjobban?
Régóta töröm a fejem, milyen hétvégi rovatot indítsak a blogon. Ha körülnéztek kicsit ti is más portákon, általában hétvégi blogszemlékkel találkozhattok, ami tök jó ötlet, de mégsem akartam sokadik lenni ebben a sorban. Mostanra megszületett az ötlet: én egy kedvenc posztot választok a heti termésből, ezt mutatom meg nektek.
Erre a hétre választott kedvencembe már hétfőn belefutottam, roppant aktuális téma, csinos nyári szandálkákat dekorálhattok ...
Sok szeretettel várnak minden érdeklődőt a 2011. június 27-én 19.00 órakor Koroknai Zsolt: Portrérajzolás című könyvének bemutatójára és dedikálására.
Részletek a képre kattintva!
Csütörtökön délután került sor a Pritt pályázat díjainak átadására. Már az előkészületek és a zsűrizés is megtöltenének egy-egy külön posztot (még szerencse, hogy a szervezést csak távolról figyeltem...), épp ezért igyekszem tömöríteni az élményeimet.
Örömmel értesítek mindenkit, hogy a Ragassz és nyerj! pályázat díjátadó ünnepsége 2011. június 9-én, 14 órától kerül megrendezésre a Fővárosi Művelődési Házban! Nagy szeretettel várunk minden kis pályázót vetítéssel, zenével, lufihajtogatással és csemegékkel! Előzetes bejelentkezés a prittmano@cserkiado.hu címen.
A legutóbbi posztom megírása után akaratlanul is Audrey oldalán kötöttem ki újra és újra. Biztosan ti is vagytok így néha, egyszerűen nem tudtam betelni azzal a csodálatos medállal . Nem sokkal később már a gyöngyeim között válogattam, találok-e színben passzoló darabokat megfelelő mennyiségben.
Mióta belekóstoltam a gyurmaékszerek készítésébe, szerelmese lettem a sütimotívumoknak. A fánkok különösen közel állnak a szívemhez, ez betudható talán annak is, hogy gyerekkorunkban a végardói strandon az összes zsebpénzünket erre a csemegére költöttük. Az országhatár közelsége miatt a mai napig tudom a büfésor kínálatát szlovákul is, s bár a szókincsem azóta sem bővült, lekváros fánkot azt tudok kérni. Sajnos sütni nem igazán sikerül (pláne ...
