A vakáció kiváló időszak arra, hogy kicsit lelassuljunk, és a határidőkkel, tennivalók sorával terhelt mindennapok után olyan tevékenységgel töltődjünk fel, amiben igazán elmélyülhetünk anélkül, hogy meg kellene osztani a figyelmünket, és ami feledteti velünk a rohanást. Nem véletlen, hogy az Urban Sketching mozgalom által inspirált (városi) vázlatrajzolást épp a nyár első hónapjában ajánlottuk nektek ebben a korábbi cikkünkben, amiben néhány hasznos tippet is összegyűjtöttünk. Ilyenkor hosszabbak a napok, több a szabadidő, a nyaralás alatt pedig válogathatunk az érdekes témák között. Ugyanakkor kezdőként könnyen előfordulhat velünk, hogy leblokkolunk az üres lap láttán, és tartunk az eredménytől rajzi tudásunk hiányosságai, a témaválasztás bizonytalansága vagy bármilyen más vélt vagy valós korlátunk miatt. Ezek feloldásához hoztunk néhány gondolatot a folytatásban!

1. Barátkozz meg azzal, amit csinálsz!

Az élet legtöbb területén eredményorientáltak vagyunk, ezért nehéz azzal a felütéssel belekezdenünk valamibe, hogy elsődlegesen nem a cél lebeg a szemünk előtt, hanem megengedjük magunknak az „eredménytelenség örömét”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rajzolásnak kell feltétlenül többnek lennie olyan tevékenységnél, ami egy ideig kikapcsol minket. Ha ezt a funkciót betöltötte, máris nyertünk a dolgon, de persze biztosan öröm lesz később visszalapoznunk a vázlatfüzetünkben megörökített emléktárat, esetleg kitenni valahol a szobában, hogy néha elővéve akár hónapok múlva is tanulhassunk belőle. A fejlődésünket sok szempontból gátolhatja, ha folyamatosan azzal a kérdéssel terheljük magunkat: „Ezt miért csinálom?”, hiszen a miértek megválaszolásával épp azt a könnyed lazaságot veszítjük el, ami ennek a műfajnak a lényege.

2. Kezdhetsz kisebb dolgokkal!

Ha már rendelkezünk rajzi alapismeretekkel, vagy kifejezetten a mozgalmas elemek és épületegyüttesek jelentenek vonzó témát, természetesen bátran választhatjuk ezt az irányt is, de most azokat szeretnénk ötleteinkkel bátorítani, akik félnek ezek technikai kihívásaitól. Jó módszer lehet, ha azt örökítjük meg, milyen utat jártunk be a szívünknek kedves helyszínen. Ehhez bármilyen apró részletet kiragadhatunk az egészből: egy táblát, egy kirakat különleges elemeit, egy virágot vagy egy kávéscsészét. Egy másik megoldás a kicsiben gondolkodáshoz, ha az épületek sora helyett azok egy-egy kiemelt részét, mondjuk csak egy kapualjat választunk témaként - később, ahogy egyre nagyobb gyakorlatot szerzünk, tágíthatjuk a teret a papíron is.

3. Stilizálj!

Akár korlátok nélkül elmehetünk a stilizálás felé, ami nemcsak egyedivé és izgalmassá teszi alkotásainkat, de akkor is bevethetjük, amikor úgy érezzük, rajztudásunk (még) nem elegendő a látvány visszaadásához. Mivel hangulatot szeretnénk papírra vetni és nem tanulmányrajzot, bátran egyszerűsíthetünk azzal, hogy tömegekkel, irányvonalakkal, foltokkal dolgozunk. Ha azt gondoljuk, mi csak pálcikaembereket tudunk rajzolni, most nyugodtan megtehetjük azt is! Gondoljunk egy gyerekrajzra! Az alkotás szabadságát éppen az adja, hogy a kicsik nem valósághűen rögzítik, amit látnak, hanem rajzaikban megjelenik a képzelet és a korábbi élmények teljes tárháza. 

4. Egészítsd ki rajzodat bármilyen elemmel!

Felírhatsz egy-egy érdekes, a helyszínen elkapott szófoszlányt vagy egy, a képhez illő idézetet! Keverheted a rajzolás és festés technikáit a naplózás klasszikus módszereivel, például beleragaszthatsz a rajzfüzetedbe egy nyugtát, vonatjegyet, képet vagy bármilyen emléktárgyat is. 

5. Részletekből lesz az egész!

Ha vázlatfüzetünkben apró emlékfoszlányokat, számunkra kedves részleteket pakolunk egymás mellé szabadon, míg végül összeáll a kép, nem jelenthet gondot, ha egyikük-másikuk nem sikerül tökéletesre. Ha ezek a részletek lendületesek és frissek, akkor az összkép biztosan jó lesz. Csak kezdjünk bele bátran, anélkül, hogy előre el akarnánk rendelni a végeredményt, és teljes kontroll alatt akarnánk tartani a folyamatot! 

5+1 Ne tépj ki lapot!

Mi magunk is tapasztaltuk, hogy bizony van kihívás abban, amikor füzetünket átlapozva egy-egy oldallal elégedetlenek vagyunk, és szeretnénk megállni, hogy ne váljunk meg egy mozdulattal a fekete báránytól. Lehetőleg ne tegyük ezt! Ha ennek a kikapcsoló hobbinak a terápiás jellegére koncentrálunk, nem kell, hogy megfeleljünk bármilyen szabálynak vagy külső véleménynek, ráadásul ahogy telnek a lapok, úgy lesz egyre egységesebb a füzetünk. Hibáinkból pedig bármikor tanulhatunk - nem érdemes elásni őket a kertben!

Illusztrációk: Hahn Petra

Persze nem arra biztatunk titeket, hogy tegyétek zárójelbe a perspektíva szabályait vagy az alapvető művészeti készségek fejlesztésének fontosságát. Inkább arra, hogy félelem nélkül, görcsmentesen aknázzátok ki az alkotás örömében rejlő lehetőségeket. Akármilyen szinten is áll a technikai tudásunk, az fejleszthető gyakorlással. Számtalan könyv, online- vagy személyes kurzus, videós oktatóanyag áll rendelkezésünkre segítségképpen, amikkel az összetettebb folyamatok is egyszerűvé és szórakoztatóvá válhatnak.

Ha a szükséges eszközök kiválasztásával kapcsolatban lenne kérdésetek, olvassátok el az Urban Sketching, avagy rajzolj a szabadban! című cikkünket vagy keressétek fel a Rajzshop.hu-t, ahol mindent megtaláltok a gyakorláshoz.

Hamarosan jövünk a folytatással a Bullet Journal témájával a főszerepben, kövessetek  minket itt,  Facebookon és Instagramon, hogy arról se maradjatok le! Az előző fejezetekben a kalligráfia volt a főszereplő, ezeket a cikkeket ITT találjátok meg.