A mai homokfeltöltéssel harmadik szezonját kezdi meg az a homokozó, amit egy kacatmentő akciónk során beszerezett alapanyagokból építettünk kislányunk örömére. Az ágyrácsot egyik barátunk költöztetésekor mentettük meg a hulladékudvartól, de elsődleges funkciója szerint nem tudtuk sehová felhasználni az egyébként ép fenyőlécekből álló holmit. Úgy gondoltuk, a napos órák számának növekedésével a téma sokatoknál lehet ismét aktuális, ezért inspirációképpen megosztjuk veletek az átalakulás lépéseit.
Nagy örömmel számolunk be nektek újrahasznosított anyagból készült projektünkről, ami nem más, mint egy kidobásra ítélt ágykeret elemeiből készített homokozó. Néhány hete a környékbeli játszótereken már kiderült számunkra, hogy kislányunkat nem hagyja hidegen a vödör, a lapát, a dömper, meg a többi színes játék, ami nem azt jelenti, hogy elküldjük kőművesinasnak, egyszerűen elérte azt a kort, amikor már igényli és élvezi az efféle elfoglaltságot. Így aztán úgy gondoltuk, jó lenne itthon is biztosítani neki a helyet, ahol kedvére játszhat. Korábbi bejegyzésünkben tippeket adtunk arra, milyen kisebb-nagyobb változtatásokkal érhetjük el, hogy a kicsik folyamatosan változó érdeklődésének fenntartható módon próbáljuk megfelelni, legyen szó akár a játékról, a tanulástól vagy az öltözködésről. Az elvet magunkra nézve is követendőnek tartjuk, ezért elsőként használt termék vásárlásában gondolkodtunk, majd eszünkbe jutott ez a kiszelektált darab, ami a garázsban várt jobb sorsára. Mi más lehetne ennél jobb megfejtés?
Első lépésként eltávolítottuk a kapcsokat és a pamut pertlit. Előbbi a fémhulladék gyűjtőnkbe, utóbbi a komposztálóba került, így kommunális hulladékot nem is termeltünk a bontás után. Kiválogattunk 13 sértetlen elemet és kezdődhetett a munka!
A léceket eredeti méretükben használtuk fel, a rögzítéshez viszont szükségünk volt négy kisebb elemre, amiket a homokozó tervezett magasságának megfelelő méretűre, azaz nagyjából 20 centiméteresre fűrészeltünk. A festetlen és csiszolt alapanyag túl sok előkészítést nem igényelt, csak a vágások mentén csiszoltuk meg, és rá is került az első, alapozó réteg, majd száradás után egy réteg fedőfesték is. Vizes bázisú zománcfestéket használtunk, ami minden feltételünknek megfelelően oldószermentes, szagtalan és gyerekjátékokon is alkalmazható.
A rögzítés elve nagyon egyszerű, az első képen jól látható, hogy minden sarokban a rövidre vágott léchez csavaroztuk a két kapcsolódó oldal elemeit. Keskeny fúrószárral előfúrtuk, majd facsavarral rögzítettük őket.
A következő réteg festéket már csak az összeszerelés után vittük fel, a dekorációs festéssel együtt, amihez a színt megmaradt festékeinkből kevertük ki.
A következő lépés ötlete már munka közben érkezett, az ágyrácsokkal együtt előkerült egy speciális, fordított L alakú elem is - valószínűleg az ágykeretből - , ami annyira hasonlított egy ülőkére, hogy máris méretre vágtuk és lefestettük, hogy mielőbb a helyére kerülhessen.
Az aljára először nem terveztünk semmit, de később úgy gondoltuk, mégis kellene egy réteg, ami megóvja a homokot a gaztól, és segít azt a keretben tartani. Erre a célra egy szintén mentett, már régen nem asztalra való állapotú viaszosvászon terítőt használtunk, ami nevének némileg ellentmondva PVC-ből készül. Körülbelül 15 centiméterenként rászögeltük, levágtuk a felesleget, és a helyére tettük a keretet. Ebből nekünk nincs túl sok az udvaron, ezért is volt elegendő az ágyrács adta méret.
Update! A homokozó két szezonon át - tavasztól őszig - már használatban volt és ez még idén is biztosan így marad, hiszen sértetlen állapotban van úgy a szerkezetet, mint a festést tekintve. Egyedül az alját kellett cserélni, mivel a már eleve elhasználódott terítő anyaga végképp elért a homok és a talaj között.
Első körben 50 kg homok ment bele, de még legalább ugyanennyit fogunk hozni hozzá a későbbi utántöltésekhez. A homokozó játékokra nincs könnyen elérhető, mégis természetes anyagból készült alternatíva, ezért azokat használtan vásároltuk meg - nem mellesleg a bolti ár töredékéért.
Új tulajdonosa a legnagyobb lelkesedéssel és kíváncsisággal vette birtokba, nekünk pedig több okból is nagy öröm, hogy ebben láthatjuk játszani. Nyilván nem akad mindenkinél feleslegessé vált ágyrács a padláson, sokaknak homokozóra sincs helyük vagy szükségük, de ahogy máskor, most is arra biztatunk titeket, hogy járjatok nyitott szemmel, és lássátok meg a lehetőségeket a tárgyakban, mielőtt kidobnátok őket. Ezzel gyermekeinknek is példát mutathatunk környezettudatosságból.
Ha tetszett a bejegyzés, kövessetek minket Facebookon és Instagramon is, hogy a következő hasznos ötletről se maradjatok le!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
