Amint az időjárás engedi, már indulunk is a szabadba, hogy élvezzük a tavasz első igazán napsütötte pillanatait. Szerencsére már a nappalok is hosszabbak, így a játék vagy a munka végeztével szívesen pihenünk meg a teraszon, ahonnan gyönyörködhetünk virágba borult barackfánk szépségében, és megfigyelhetjük az ágak között szorgoskodó méhecskéket. Következő DIY témánk több ponton is kapcsolódik ehhez az élményhez. Saját öntésű pohárgyertyákat készítettünk vidám, tavaszi hangulatú színösszeállításban, amikhez csupa újrahasznosított, újrahasznosítható és természetes alapanyagot használtunk fel a viasztól a lencérnán keresztül a fakanócig. A folytatásban mutatjuk hogyan, és persze az is kiderül, mi köze mindennek a méhekhez.

A repceviaszt először karácsony előtt próbáltuk ki, akkor ásványokkal párosítottuk ezt a természetes összetételű, lebomló alapanyagot, amit ezután is szívesen használunk majd gyertyaöntős projektjeinkhez. Az ötlet más alkalmakra is jól jöhet ajándék gyanánt - gondoljunk akár a közelgő anyák napjára! 

A repceviasz anyaga jóval lágyabb, ezért kizárólag pohárgyertya öntésére alkalmas, gyertyaöntő formákkal létrehozható tömbgyertyát nem tudunk belőle készíteni. A tavaszi verziók elkészítéséhez is kisméretű üvegeket válogattunk a kamra polcáról és kipróbáltunk egy újdonságot, amivel különlegessé tehetjük a gyertyáinkat, ez pedig nem más, mint a fa kanóc. A pamut kanóchoz képest kicsit több idő kell a meggyújtásához, ezért öngyújtót vagy hosszú szárú gyufát használjunk hozzá! Égetéskor ropogó fa hangot ad, mintha csak egy kandalló mellett üldögélnénk - úgy gondoltuk, ezzel a tulajdonságával a teraszos időtöltésünkhöz nagyon jól fog passzolni. A díszítéshez is természetes, lenből készült hímzőfonalat választottunk, ami megannyi csodás, növényi alapú festékanyagokkal előállított színben kapható.

Amire szükségünk volt:

• repceviasz
• kis méretű üvegek  (ha nem találtok a polcon feleslegeset, körülnézhettek ITT is)
• gyertyához való illóolaj
• fakanóc
• Anchor Linen hímzőfonal
• ragasztó
• néhány fagolyó vagy gyöngy a díszítéshez

1. lépés

Vízfürdőben teljesen megolvasztottuk a repceviaszt. Ha szeretnétek, ennél a fázisnál illatosíthatjátok és színezhetitek is a gyertyát. Mi most ezeket a lépéseket kihagytuk, de a nyári változathoz már kinéztük a citromfüves illóolajat!

2. lépés

Amíg a viasz olvad - vagy akár az öntés után -, díszíthetjük az üvegeket. A sokféle technika közül most egy klasszikus kedvencet, a jól ismert körbetekerős módszert alkalmaztuk. A fonalat - vagy bármilyen spárgát, zsinórt, raffiát, cérnát - a ragasztóval vékonyan bevont felületen szoros sorokban tekerjük addig, míg a kívánt mintát kialakítjuk a választott színekből. Persze az egyszínű vagy a csak egy sávban díszített üveg is nagyon szépen mutat. Ehhez a művelethez azért választottuk a PVAC ragasztót, mert üvegen is használható és teljesen átlátszóra szárad, így a viszonylag vékony szálú fonallal is könnyedén dolgozhattunk, nem kellett törődnünk az esetleges elfolyással. Miután ezzel a fázissal elkészültünk, úgy éreztük, valami még hiányzik, ezért a maradék fonalból bojtot készítettünk, mellé pedig néhány fából készült gyöngyöt is fűztünk, majd az üvegre akasztottuk.

3. lépés

A teljesen folyékony viaszt hagytuk egy kicsit visszahűlni, addig elhelyeztük a kanócot. A fakanóccal hasonlóan jártunk el, mint a hagyományos társával: beletettük a talpába, amit ezután egy csepp viasszal rögzítettünk az üveg alján. Ha öntéskor elmozdulna, fogjuk a kanócot két-két hurkapálca közé, hogy egyenes maradjon!

4. lépés

A még folyékony viaszt a formákba öntöttük, és hűvös helyen hagytuk egészen megdermedni. A kanócot ezután is levághatjuk, de ha előre tudjuk, meddig töltjük meg az üvegeket, érdemes előre méretre szabni, mivel a fa nehezebben vágható, mint a pamut, pláne, ha az üveg szája is akadályozza a mozdulatot.

Ha tetszik az ötlet, próbáljátok ki ti is! Tartsatok velünk itt, Facebookon és Instagramon is, hogy a következőről se maradjatok le!