Bevallom, kicsit aggódtam az idei Ambiente-Christmasworld-Creativeworld vásárhármas előtt, ugyanis immár harmadszor látogathattam Frankfurtba, a fogyasztási cikkek, a lakberendezés és kreatív hobbi eszközök világpiacának február elején megrendezett éves seregszemléjére, és előzetesen nem voltam biztos abban, milyen újdonsággal szolgálhatok majd a két korábbi beszámoló után. Végül a körülmények, ahogy ez gyakran előfordul, ismét a segítségemre siettek. Ebben az évben ugyanis, a korábbiaktól eltérő módon, az esemény tényleges megnyitója előtt egy 0. napra kaptak meghívást a jelenlévők, és a nemzetközi sajtó néhány szerencsés képviselője, köztük e sorok írója is. A Compass Talks címet kapott előadássorozat ráadásul kifejezetten érdekesnek és tanulságosnak bizonyult. A nettó műsoridőben négy órát is meghaladó konferencián izgalmas, gondolatébresztő témák kerültek terítékre: hogyan változik a nemzetközi gazdasági élet szereplőinek jövőbe vetett bizalma földrajzi tényezőktől függően, netán az aktuális geopolitikai történések tükrében, de szóba került az is, hogyan érdemes adaptálnunk, integrálnunk a mesterséges intelligenciát és a technológiai fejlődést, akár gyakorlati szempontból, akár életfilozófia terén. A folytatásban kísérletet teszek arra, hogy röviden összefoglaljam mindezt. Mélyvíz, csak úszóknak, de megéri fejest ugrani a témába!

A viharos tenger neveli az igazi hajósokat

Az RTL és az ntv szerkesztő-riportere, Frauke Holzmeier által moderált programot házigazdaként a Messe Frankfurt igazgatótanácsának részéről Detlef Braun nyitotta meg, aki egy nem túl hosszúra nyújtott, de informatív bevezetőben foglalta össze a Compass Talks motivációit és célkitűzéseit. Ahogy ez az előadássorozat folyamán többször is szóba került, ő is kitért arra, hogy bizonytalan időket élünk, mind gazdasági, mind geopolitikai értelemben, ugyanakkor ez megfelelő hozzáállás mentén lehetőségeket is teremt. A Messe Frankfurt szempontjából például arra, hogy - mivel csak ezen a február eleji vásárhármason mintegy 4700 cég és vállalkozás gyűlik össze évente, szó szerint a világ minden tájáról, 170 országból érkező látogatói közönség előtt -, a kivételes, globális kapcsolatrendszerét felhasználva átfogó kutatások és elemzések készüljenek a meghatározó nemzetközi folyamatokról és trendekről, közösen választ keresve a bevezetőben említett, sokakat foglalkoztató kérdésekre.

És ugyan közhely, hogy csak a változás állandó, ha végiggondoljuk, mennyi minden történt csupán az elmúlt néhány évben a világban a Covid kijárási tilalmakkal terhelt járványidőszaka óta, abban egyetérthetünk, hogy az ilyen turbulens korszakok alaposan próbára teszik a gazdasági szereplők alkalmazkodóképességét és találékonyságát, legyen szó teljes szektorokat meghatározó óriáscégekről ugyanúgy, mint hálószobavállalkozásokról. A geopolitikai törésvonalak, a sokszor nem teljesen érthető, különböző nézőpontokat nehezen összebékíthető jogszabályi környezet, akár a termelés, akár a fenntarthatóság terén, a sérülékeny ellátási láncok, a kereskedelmi konfliktusok, vagy a kiszámíthatatlannak tűnő körülmények egyike sem hat abba az irányba, hogy a gazdasági szereplők fellélegezhessenek.

Ugyanakkor, ahogy elhangzott, 2025-ben már feltűnt némi fény az alagút végén: néhány különösen nehéz év után tavaly már voltak olyan jelek, amelyek a stabilizáció felé mutattak, a nemzetközi piaci szereplők hangulatát pedig – bár, ahogy ez később kiderült, nem feltétlenül azonos mértékben – általában véve az óvatos bizakodás határozza meg. Ha pedig lehetőséggé fordítjuk a kihívásokat, inspirációként tekintünk a változásokra, máris szövetségesünkké válhat bármilyen innováció, legyen szó a mesterséges intelligencia, vagy épp a dizájn, a kreatívipar területéről. És, ahogy Detlef Braun elmondta, a Compass Talks célja többek között az, hogy igazodási pontokat kínáljon, gondolatokat ébresszen, stílszerűen, egyfajta iránytűként szolgáljon ezen a téren, nem csak a vásárhármas partnereinek, de azoknak a nemzetközi gazdasági szereplőknek is, akik megfelelően szeretnének reagálni ezekre a kihívásokra.

S1M0NE már megérkezett

Ezután következett Sharon Gai – a mesterséges intelligencia, az e-kereskedelem és a digitális transzformáció területének nemzetközileg is elismert szakértője, több témába vágó könyv szerzője – akinek előadása, akárcsak legutóbb megjelent kötete, a „Hogyan érjünk el többet kevesebbel az AI segítségével” címet kapta. Anélkül, hogy pontról pontra jegyzőkönyvezném a hallottakat, megpróbálom felvillantani a legemlékezetesebb sarokpontokat: Sharon egy olyan világot vázolt fel, először kicsit futurisztikus(nak tűnő) példából kiindulva, ami lényegében már itt van, még ha ennek nem is feltétlenül vagyunk tudatában. Ha önreflexív módon megvizsgáljuk, mennyivel vásárolunk többet ma webáruházakban, mint ezelőtt akár csak pár évvel, máris jó helyen keresgéljük a változások egyik kiindulópontját. Sharon beszélt arról, hogyan hódítottak teret az utóbbi években az olyan kínai online kereskedelmi vállalatok és platformok, mint a Tmall, az Alibaba, vagy a Taobao, akik manapság az éves forgalmuk jelentős részét a Black Friday helyi megfelelője, a Double 11 időszakában termelik meg, és szóba került az is, hogy az egyre növekvő számú vásárló kiszolgálása okán, idő- és energiahatékonysági okokból hogyan és miért váltottak AI által generált illusztrációkra a korábban használt, hagyományos termékfotókról.

Mindezek mellett szóba került, hogyan változtak meg a keresési szokásaink, hogyan nyer egyre nagyobb teret a hagyományos keresők mellett az AI-alapú keresés, ezzel párhuzamosan hogyan válik egyre fontosabbá a SEO (Search Engine Optimization), tehát a keresőoptimalizás mellett az AEO, azaz az Answer Engine Optimization, aminek segítségével az LLM-alapú (Large Language Model) eszközök – ChatGPT, Google Gemini, Copilot, Perplexity, és így tovább – minél több információt szolgáltathassanak a vállalkozásunk termékeiről, szolgáltatásairól. Hogyan lesz egyre fontosabb, hogy minél részletesebben közöljük a tudnivalókat arról, amit el akarunk adni, hogy a lehető leginkább kontextusba helyezzük mindazt, amit csinálunk.

És persze az sem mindegy, ki adja majd el ezt nekünk, hiszen – és most direkt más példát mondok, mint ami a helyszínen elhangzott – a személyes hitelesség és bizalom tényezőit figyelembe véve kevésbé bízunk egy sporteszközben, ha egy kifejezetten túlsúlyos eladó kínálja azt nekünk. Itt pedig már meg is érkeztünk a vásárlókhoz igazított, generatív AI által létrehozott, webáruházat működtető eladó-avatarokig, akik akár 24 órán keresztül képesek beszélni egy livestream során, nem fárad el a hangjuk 2-3 óra után, és már most vannak olyan szolgáltatók világszerte, akik alkalmazzák őket, hogy eladásokat generáljanak. Viktor Taransky sem álmodhatna szebbet, valószínűleg tényleg nem vagyunk már messze a rajongótáborral rendelkező AI-alapú pop- és filmsztárok világától sem!

A jó hír viszont az, különösen azoknak, akik számára ezek a perspektívák nem egyértelműen lelkesítők, hogy valószínűleg nem a Skynet öntudatra ébredésének vagyunk tanúi. Sharon ezt nagyon érzékletesen illusztrálta egy folyamatban lévő építkezés képével, amit ugye a mesterséges intelligencia sosem lenne képes befejezni. Tehát, ahogy ő fogalmazott, az internetes mémek világán túl nem valószínű olyan cégek megjelenése, ahol csak a vezérigazgató hús-vér ember, és minden más munkafolyamatot gépek és algoritmusok végeznek. A mesterséges intelligencia ugyanis, bár rendkívül gyorsan fejlődik, jelen időben elsősorban a mechanikus, ismétlődő feladatok elvégzésre alkalmas; sokkal nehezebb helyettesíteni az emberi tényezőt olyankor, amikor hosszú távú tervezésre, stratégiára, kapcsolati dinamikák vagy kétértelműségek kezelésére van szükség, hogy ne csak a nyilvánvaló fizikai képességeket említsük. A technológiai fejlődés nyertesei pedig, ahogy Sharon megfogalmazta, azok lesznek, akik rátalálnak a megfelelő egyensúlyra, és felismerik, mikor melyik feladatot érdemes kiszervezni az AI-nak, és melyiket érdemes megtartani magunknak. Meg persze azok, akik nem félnek az újtól, és esetleg emlékeznek még arra, milyen véleményekkel találkozhattunk az internettel kapcsolatban harminc évvel ezelőtt, mielőtt a mindennapjaink része lett.

Ezután egy pódiumbeszélgetés következett, melynek során Sharon, illetve Leopold Grupp (Stölzle Lausitz), Jonathan Roxlau (Wurm) és Klaus Striebich (RaRE Advise tanácsadó, a Német Bevásárlóhelyek Tanácsának volt igazgatósági tagja) vitattak meg néhány, az előadás kapcsán felvetődött kérdést.

Nyugtalan hangulat a globális gazdaságban

A szünetet követően Dr. Ralf Deckers, az IFH KÖLN - teljes nevén Institut für Handelsforschung / Kereskedelmi Kutatóintézet, Németország egyik vezető, kereskedelemre és fogyasztói magatartásra szakosodott piackutató /  tanácsadó intézménye – stratégiai betekintésekért és elemzésekért felelős részlegvezetője osztott meg velünk néhány nagyon tanulságos tudnivalót a nemzetközi gazdasági szereplők, illetve a különböző kontinensek piacainak hangulatáról és állapotáról. Előadásának alapját egy 2025 tavaszán indított, nagymintásnak nevezhető, összesen 950 interjúból álló piackutatás szolgáltatta, melyben arról kérdezték a résztvevőket, milyen gazdasági tendenciákat látnak, mennyire ítélik biztosnak a jövőjüket, mennyire mernek kockázatot vállalni, illetve mennyiben segíti vagy nehezíti a politikai és jogszabályi környezet a gazdasági szereplők dolgát.

Anélkül, hogy minden részletre kitérnék, az elénk tárt elemzési eredmények a következőket mutatják: a fogyasztási cikkek és benne a kreatívipar szektorának meghatározó szereplői az olyan tényezőket tartják jelenleg a legnagyobb kihívásoknak, mint az árfeszültség, a csökkenő árrések, a háborúk és hasonló geopolitikai konfliktusok által okozott globális bizonytalanság, a növekvő termelési költségek, hogy a háztartások sokkal óvatosabbak lettek a fogyasztás és a vásárlás terén, illetve, bár kisebb mértékben, de a globális e-kereskedelmi vállalatok térhódítását is aggodalommal figyeli a megkérdezettek egy része.

A gazdasági hangulat tehát jelenleg világszerte meglehetősen borús, a helyzetet a kutatásban részt vevők összességében legfeljebb átlagosnak értékelték, bizonyos negatív tendenciákkal. A piac hangulata továbbra is Európában a legpesszimistább – bár ezen azért nem csodálkozhatunk, ha olvassuk a napi híreket –, ugyanakkor tanulságos és gondolatébresztő, hogy Amerikában és Ázsiában a közeljövőre vonatkozó kilátások valamivel pozitívabbak. A globális gazdasági hangulat azonban meglehetősen feszült, abban pedig többé-kevésbé egységes a vélemény világszerte, hogy a különböző vámokkal kapcsolatos, kiszámíthatatlan szabályozásokkal mindenki csak veszít, a politikai változások többsége pedig jelenleg nem segíti azt, hogy a nemzetközi gazdaság fellélegezzen, és hosszabb távon tervezhető, optimista jövőkép alakuljon ki.

Sajnos nem feltétlenül meglepő eredmények ezek, ugyanakkor az mindenképp pozitívumként említhető, hogy az ezt követő két pódiumbeszélgetésen – melynek során a színpadon egyaránt üdvözölhettük nagymúltú cégek képviselőit és fiatal, feltörekvő vállalkozások vezetőit – a nyilvánvaló problémafelvetések mellett számos érdekes tapasztalatról hallhattunk a márka- és vállalkozásépítés új, akár a közösségi médiára támaszkodó lehetőségeiről, vagy a fenntarthatóságra való igény lassú, de egyre jobban érzékelhető térdhódításáról a gyártók és a vásárlók körében egyaránt. 

Jelenben lenni a jövőben, elengedve a múlt örökségét

A Compass Talks délutánját Ben Hammersley – brit stratégiai tanácsadó, újságíró és jövőkutató, a „podcast” kifejezés megalkotója, fő szakterülete a technológia és a társadalom kapcsolata, korábban a Wired szerkesztőjeként és a brit kormány tanácsadójaként is dolgozott – „„Helytelen gondolkodásmódok a holnapról” című előadása zárta. A helyenként igazi, csipkelődős angol humorral tűzdelt eszmefuttatás sok szempontból feltette a koronát az egyébként sem unalmas délutánra, ugyanis Hammersley úgy fűzte kontextusba a technológia fejlődésének néhány jól eltalált példával dióhéjba sűrített történetét, hogy még az egyszeri magyar újságíró is érteni vélt mindent, dacára a napot megelőző szűk három és fél órányi alvásnak. Terjedelmi okokból nem térek ki az előadás során elhangzott minden összefüggés részletezésére, például arra, hogyan változtatta meg az emberiség egyetemes kultúráját a John G. Rand – amerikai festőművész és feltaláló, 1801-1873 – által 1841-ben szabadalmaztatott fémtubus, aminek köszönhetően az olajfesték használata sokkal egyszerűbbé vált, de számos hasonló szóbeli illusztrációt kaptunk a „minden mindennel összefügg” elvére, és arra, hogyan tettünk szert a digitális technológiának köszönhetően mára szinte isteni képességekre, elég ha csak arra gondolunk, hogyan tudhatunk meg mindent néhány kattintás alatt bármelyik város időjárásáról, útviszonyairól, vagy hogyan léphetünk kapcsolatba világszerte voltaképpen bárkivel.

Számomra a leginkább tanulságos részek akkor következtek, amikor szóba került az a három hiba, amiket a leggyakrabban elkövetünk, amikor a jövőről gondolkodunk: hogy összekeverjük a technológiát a kultúrával, hogy megpróbáljuk lelassítani a fejlődést, netán nem veszünk róla tudomást, illetve hogy ragaszkodunk a holnapról alkotott tegnapi elképzelésekhez. Hiszen, ahogy Hammersley ezt részletesen ki is fejtette, fontos tudatában lennünk olyasmiknek, hogy például nem a ChatGPT-ben élünk, hanem egy olyan világban és kultúrában, ahol a ChatGPT egy bárki által elérhető eszköz. Ahogy az volt a pár évtizede mindenki által elérhetővé vált fényképezőgép, vagy digitális kamera is, mégsem lett mindenkiből Robert Capa vagy Martin Scorsese. Ugyanígy a mesterséges intelligenciát használó eszközök is azoknak a lesznek a legjobb szövetségesei a teljesen laikusok helyett, akik az adott területen eleve nagyobb jártassággal rendelkeznek. A szöveg- és képgenerátoroktól jóval magasabb szintű fejlesztői és felhasználói környezetben ez már most is érvényes. Az pedig, hogy visszavágyunk a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a Brexit, az internet – és így tovább – előtti időkbe, semmiképpen nem jelent megoldást, sőt, sokkal előremutatóbb választás, ha a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket használva jobbá tesszük a dolgokat, úgy, hogy lehetőleg függetlenítjük magunkat a múlt örökségétől, és merünk változtatni, adaptálni, alkalmazkodni, meg közben kicsit a jelenben maradni nap mint nap.

Epilógus

Ha valaki úgy gondolja, hogy így, a beszámoló végén kicsit már a filozófia területére tévedtünk, nem téved nagyot. És persze felmerülhet a kérdés, hogy mégis mit keres egy ilyen mélységekbe hatoló, már-már a technológia- és gazdaságpolitika területére tévedő beszámoló egy elsősorban kreatív hobbival foglalkozó oldalon? Válaszként talán elég, ha végigkövetjük azt az elképzelt gondolatszálat, ami az olajfestékes tubus feltalálásától tart olyan dilemmákig, melyek sok alkotóban felmerülnek manapság, hogy – példaként és leegyszerűsítve – mikor veszi át mondjuk az illusztrátorok helyét az AI, van-e szükség művészellátókra és szakboltokra, ahol olyasvalaki ajánl alapanyagot és eszközt, aki adott esetben maga is alkotó, és ők hogyan találnak majd utat az avatarok által napi 24 órás livestreammel támogatott webáruházak dzsungelében? Elég-e a látvány, az egyre tökéletesebb képalkotás, vagy a gondolat, a készítő tapasztalata, szeretete, fájdalma, kétségei tesznek valódi alkotássá egy képet vagy szöveget? Ha már itt tartunk, meddig kellenek még olyan újságírók, akik hajnalban kelnek azért, hogy Frankfurtba repüljenek, és végigüljenek egy ilyen konferenciát, majd mindezt megírják, keresztülengedve a saját szűrőjükön, ezáltal bizonyos benyomásokat értelemszerűen felerősítve, más dolgokat némileg elnagyolva?

Mindenkinek saját ízlésére és vérmérsékletére bízzuk, válaszol-e ezekre a kérdésekre – akár azonnal, határozottan, akár némi latolgatás után árnyaltabban, a tévedés jogát is megengedve –, vagy csak elgondolkodik rajtuk, és esetleg a saját körülményeire lefordítható és alkalmazható inspirációkhoz jut a fentebb leírtak nyomán. Én mindenesetre örülök, hogy ott lehettem, mert rengeteg érdekes nézőpontot, véleményt és eszmefuttatást hallottam. Remélem, lesz folytatása a kezdeményezésnek, mert mindenképp új, izgalmas dimenzióval gazdagította mindez az eddig megismert Ambiente-Christmasworld-Creativeworld vásárhármast.  

És természetesen ez még nem minden, hamarosan érkezik a beszámoló az idei Creativeworld-ről is!

A Messe Frankfurt rendezvényeivel kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatod. Az Ambiente, Christmasworld és Creativeworld nemzetközi szakkiállításokról további információk az események közösségi felületein, valamint a Messe Frankfurt és a BD-Expo weboldalain!

Read this article in English here!

Fotók: a szerző, Freepik.com