Minden évben szívesen készítünk szörpöket, általában a jól bevált hozzávalókból, mint a ribizli, a meggy vagy a bodza, de kíváncsian próbáljuk ki a számunkra ismeretlen recepteket is. Tavaly a citromfű került újdonságként az üvegekbe - és bizton állíthatom, állandó helyet foglalt magának, idén pedig a pitypang tör hasonló babérokra. Ez a népi gyógyászatban igen elterjedt, rendkívül sokoldalú növény számos néven ismeretes, mint kákics, békavirág, gyermekláncfű, cserbóka, kácsavirág, barátfű, kutyatej, buborékfű. Virágja lecitintartalmának köszönhetően a memóriára van serkentő hatással, alkalmas epehólyag és májbántalmak kezelésére is. Az ödémát okozó felesleges víz eltávolítása vagy a hólyagfertőzések gyógyulása érdekében is segítségül hívhatjuk, azontúl a méregtelenítésben is számíthatunk a támogatására. Fonhatunk belőle koszorút, virágzás előtt szedett fiatal leveleit salátaként el is fogyaszthatjuk, gyökerét pörkölve pedig kávépótlóként alkalmazhatjuk. Ez utóbbira különösen kíváncsiak vagyunk, ha kísérleteztetek már vele, osszátok meg velünk a tapasztalatokat! Mi pedig a folytatásban a szörpkészítésről számolunk be.
Úgy gondoltam, nem készítek nagy adagot elsőre, hátha nem lesz sikere a családban, de már amikor eldöntöttem is sejtettem, hogy felesleges tesztköröket futni, hiszen nagy háziszörp rajongók vagyunk. Vitathatatlan, hogy a tiszta vízzel nem veheti fel a versenyt magas cukortartalma miatt, de én mindig igyekszem kevéssé édes változatokat készíteni, ugyanakkor nálunk a cukros üdítő gyűjtőnéven futó késztermékekből mind a csomagolása, mind a beltartalma miatt csak szökőévente kerül az asztalra, leginkább ha hoz valaki a vendégeink közül.
Az elkészítés első lépése a legjobb! Használjuk ki a csodás tavaszi időt és szedjünk virágokat - fontos, hogy csak forgalmas úttól távol lévő és nem permetezett területről! Érdemes napos délelőttöt választani a gyűjtésre, mert ilyenkor a legnagyobb a virágportartalmuk, így ízletesebb lesz a szörpünk. A pitypangnál ugyanis ne számítsunk olyan intenzív aromára, mint a bodzánál vagy az akácnál, de azért mégis különleges ízt ad a szörpünknek. Sokféle receptet találhatunk a több órán át főzőstől a télre eltehetőig, én többféléből kombináltam össze igényeink szerint azt, amit kipróbáltam.
Hozzávalók:
- 2 marék pitypang
- 1,5 liter víz
- 150 g méz
- 150 g cukor
- 1 citrom leve
A leszedett virágokat hagyjuk egy kicsit pihenni, hogy a bogarak kimászhassanak belőle. Szedjük le a szirmokat szárról, majd mosás nélkül engedjünk rá annyi vizet, hogy ellepje, és letakarva hagyjuk egy éjszakán át állni. Másnap öntsük fel a vízzel, tegyük bele a cukrot, citromot és melegítsük, de ne forraljuk, hogy ne illanjanak el a jótékony hatóanyagok. 20 perc lassú főzés után adjuk hozzá a mézet, kavarjuk el jól és töltsük üvegekbe. Ezután a száraz dunsztban lenne a helyük, de mivel mi ezt most frissen fogjuk elfogyasztani, ezt a lépést kihagytam.
Mi először friss citromlével ízesítve, félig-meddig limonádéként kóstoltuk, szívesen ajánlom mindenkinek! Én biztosan kimegyek még egy virággyűjtő körre, főleg, hogy a pitypang méz is felkeltette az érdeklődésem, ami fogyasztható vajas kenyérre kenve, teában és kávéban is. Nektek van vele tapasztalatotok?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
