A tartós napsütés és a hirtelen meleg hatására engem teljesen elragadott a tavaszi készülődés hangulata, annak ellenére is, hogy pár napja még esett a hó, és lehet, pár nap múlva újra fog, ráadásul - még pár órán át biztosan - február van. A napokban egyaránt jutott séta, kerti munka és kreatívkodás is, amit azzal kezdtem, hogy leltárba vettem a tavaly elpakolt szezonális alapanyagokat és a hasznosnak ítélt maradékokat. Így akadtam rá egy művirággal díszített koszorúra, ami már fénykorában sem lehetett szépnek nevezni, így, sokévesen meg főleg nem. Arra sem emlékszem, miképp kerülhetett a birtokomba, azt viszont tudom, miért nem landolt még a szemetesben: sajnos vagy szerencsére meggyőződéses gyűjtögető vagyok, minden olyan kacatnak látszó tárgyat illetően, amiben még látok felhasználási lehetőséget. Ha pedig már úgy esett, hogy ismét egy kacatmentő projektben találtam magam, elhatároztam, hogy csupa újrahasznosított holmival fogom dekorálni. A folytatásban beszámolok a részletekről!
Első lépésként letakarítottam a koszorúalapról minden műanyagot és elkezdtem a tervezést. Úgy gondoltam, a konyhában lesz a helye, így az ott domináló dió-fehér-szürke-sötétkék színkombinációhoz kerestem anyagokat.
Van egy hatalmas szatyor vegyes színű és fajtájú fonalam, ami talán egész életemben kitart, hacsak meg nem tanulok kötni, ezért külön öröm, hogy a pompon díszítéshez felhasználhatok belőlük egy keveset. Nagyjából azonos mennyiségű vászonnyesedék is rendelkezésemre áll, mindig ezeket koptatom, amikor csak apró darabokra van szükség, így nem pazarlom ilyesmire a méterárut. Szerencsére a filcek között is találtam szürkét. Kezdődhet a munka!
A pompon készítésnek megannyi módja van, én most a klasszikusat választottam ezekből.
A filcdarabra felrajzoltam egy stilizált nyusziformát a kislányom örömére - és mert valószínűleg ezt a koszorút már kint hagyjuk húsvétig. Pelenkaöltéssel körbevarrtam, miközben egy pici töltőanyaggal adtam neki testet.
Miután a zászlócskákat kiszabtam cikk-cakk ollóval, ezeket is beleértve mindent rögzítettem ragasztópisztollyal. Az ajtódísz azóta már a helyére is került, én pedig örülök, hogy ismét sikerült újjávarázsolni valamit, ami másként a szemétben végezte volna.
Ha tetszett a bejegyzés, nézzetek körül ti is otthon, hátha meg tudtok menteni egy - vagy akár több - tárgyat attól, hogy idő előtt hulladékká váljanak. Biztosak lehettek benne, hogy ettől még kedvesebb lesz számotokra az új életre keltett dekoráció!
Hamarosan újabb zero waste szemlélettel tervezett ötletekkel jelentkezünk, csatlakozzatok a Színes Ötletek Facebook-közösségéhez, nehogy lemaradjatok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
