Amikor megláttam a képet, azt hittem, ez csak a folyamat első lépése. Kerestem, hol vannak a továbbiak. Otthon fellelhető tárgyakból, "gyakorlatilag nulla forintból" azért ennél ízlésesebb és valóban mutatós asztali díszek is összehozhatók...

Kinek a kertjében van hecsedli bokor? Nálunk nincs, sajna. És gyertyafa? :) Kuglóf forma sincs. De majd megoldom kicsiben a muffin sütő mátrix-szal. :)

Ölég szegényes kis ötletecske.

Nagyon aranyos!

@TrueY: A heccsedlit az EMBER az erdőn-mezőn szedi. Gyertya a kamrában terem, jobb helyeken.

Egy kifogásom van: ádventi koszorúhoz nem jár "samesz" gyerta. Négy van benne, oszt kész. Tessék más díszt rakni a közepére. Például egy szép csokréta fagyöngyöt.

@Intizar: ja. az adventi koszorúban 4 gyertya van. elég gyenge egyébként az ötlet, én nem tennék ilyet a lakásba. a hullaszínű kuglófforma nem túl szívderítő.

A XIX. század óta szokás adventkor koszorút készíteni, a koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Készítésének szokása Magyarországon is meghonosodott, és sokkal gyorsabban elterjedt, mint a karácsonyfáé. Ennek okát a hagyományos aratókoszorúnak megfelelő alakja adja: a kör és a kereszt az ősidőktől fogva folyamatosan jelen van az emberi műveltségben, már az ősember is megörökítette barlangrajzain, és azóta is minden gyermekkel újjászületik a világ minden táján. A körkereszt két alakból álló rendszerét minden 2-3 éves kisgyermek rendeltetés szerint használja első lerajzolt ábrái között.

A magyar műveltségben a kör öl, Boldogasszony ölelése. A boldogasszonyság köre a Teremtő fényének örök, minden időben való óhajtása, kérése, annak őrzése, karolása.
Az egyenlő szárú keresztet a magyar nép a teremtés alkotó szavával, a Teremtő kiáradó fényességének életet és biztonságot adó Igeszavával nevezi meg. „Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett... És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk, aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” (János 1)
A körkeresztben teljesül be a fény óhajtása. Népünk tudása szerint Isten azon a ponton lép be világunkba, ahol az Ige két szára metszi egymást. A keresztény szentképeken egyedül Jézus fénykoszorújában van benne ez a kereszt. Belső késztetésre, világszerte lerajzolják ezt a gyermekek, sőt, szemekkel és lábakkal ellátva emberré alakítják. Így az, hogy Isten a saját képmására teremtette az embert, minden gyermekkel vele születő őstudás.

Jézusnak nem emlékünnepe a Karácsony, mert Ő valóban minden évben újra és újra közénk születik, az emberiség minden egyes tagjába, külön-külön. Csak a kör és a kereszt együttes használatával érvényes a koszorú valódi jelentése, az óhajtott és a beteljesült vágyakozás, várakozás általi belső rendeződés, mely alkalmassá teszi lelkünket a Karácsonykor közénk születő megszemélyesült Fény befogadására.

Advent első vasárnapján, ebéd után az egész család a konyhában marad, és együtt énekelve és imádkozva készítik el a koszorút.
A körkereszt vázat a férfiak fonják tizenhat fűzfavesszőből: nyolc vessző adja a kört, mely akkora, mint egy emberi ölelés, négy-négy vessző pedig a keresztet, melyeket egymáson is átfonnak, majd kihegyezett végeit beleillesztik a körbe. A keresztszárak fölött palántázóval egy-egy lyukat tágítanak, ebbe dugják a méhviasz gyertyákat. A fonatok közé lányok tűzdelik be az örökzöld Istenfa, a fenyő ágait, a tűlevelek nyitottsága az óra járásával megegyező irányba kell mutasson. Ez a Nap látszólagos égi útjának jelölése, a gyertyákat is ebben a sorrendben, a keleti, déli, nyugati és északi irányt követve kezdik el meggyújtani. A kereszt négy vége nem csak a négy égtájat jelöli, hanem az esztendőkörös változásrend négy nevezetes időpontját, a téli- és nyári napfordulatot, valamint a tavaszi- és őszi napéjegyenlőséget is.
A kereszt közepére száras csipkebogyók kerülnek. A vadrózsa Pünkösdkor virágzó Istenfa, termése az élet diadalát jelképezi: őszre érik meg, de a legkeményebb télben is megtartja piros színét.
A Galga mentén a gyertyák alá egy-egy piros almát is erősítenek, és az egész koszorút fölakasztják az asztal fölé, a mestergerendára. Elsőnek a kelet felé, másodjára a dél felé esőt gyújtjuk meg, harmadjára a nyugat és utoljára következik a Fény születésnek téli iránya, az északi.

@Intizar: "A heccsedlit az EMBER az erdőn-mezőn szedi."
Nálunk fenyő erdő van! Hecsedli egy szál sincs. :( Meg különben is hideg van. ;)
"Gyertya a kamrában terem, jobb helyeken."
Megnéztem. A mi kamránk nem jobb hely. Ott csak füstölt oldalas és kolbász lóg. ;)

@PriTek: "A körkereszt két alakból álló rendszerét minden 2-3 éves kisgyermek rendeltetés szerint használja első lerajzolt ábrái között."
Nekem van egy 4 éves verzióm. Nem vettem észre, hogy "rendeltetés szerint" használná. Mi a rendeltetés?

"minden gyermekkel vele születő őstudás."
Juj, ez fájt! Bocs!

Fogok egy A4-es lapot, ráírom hogy koszorú.
Rajzolok rá 4 kört, a körökre rakom a mécseseket, és kész is.

Még ez is jobban nézne ki!

@TrueY: Hm... az se kutya! Mármint a kolbász és az oldalas. Áhítat tárgyának talán kevés, bár igen szép és illatos koszorú köthető belőle.
Ami meg a gyerekeket illeti, lehet, hogy nem elég fajtatiszták az ősmagyar őstudás ősátérzéséhez. Nálunk is ez a bánatos helyzet. Zokog is miattunk a Boldogasszony.

@Intizar: Ősmagyar Mária siralom? ;)

@TrueY: Beleősülök...

@Intizar: Itt van az ős,
Itt van újra...

@TrueY: ... itt van, ujjé, s szép, mint mindig, énekem, tudja isten, hogy mivégből jövök haza a büféből, s húzgálom a zörgő avarban, mint kiskocsit az életem.
(hüpp...)

@Intizar: Azt hiszem ezzel Laári magasságokba értél!

"Ej buborék, buborék!
Színe játszó, csodaszép!
Emitt veres, amott kék.
Az orromból jött ki elébb."

@TrueY: Már hogy én?
Heej, mivé lett a haza ifjúsága...
Ha már nem ismeri az igazi költőt, legalább érezné ki a sorokból, az ösztönével, amije volt valaha. De ebben a mai világban, piha!

@Intizar: Ez J.A. volt? Nem tudtam... Ennyire nem vagyok még félművelt sem... :) Marad nekem Laár...

@TrueY: Jaj, nem! Isten őrizz! Csak Parti Nagy! De én őt is nagyra tartom. Parti nagyra.

Bocsesz, a Költőt is nagyon nagyra...
Írta Laár András verse.
Mindjárt idézem is a kedvencemet:

Vacsorál a Pali.
Ez itten vacsorál! - mondják róla mások.
Rólam is ezt mondják (érdekes egyezés),
Mikor vacsorálok...

@Intizar: Hát akkor már guglizni sem tudok. :(
Parti Nagy színházi szövegeit nagyon szeretem. A Fagyott kutya lába nekem egy kicsit brutális volt. Főleg a felütés az elején! És főleg, hogy láttam a Taxidermiában is. :)

@TrueY:

rendeltetés szerint=megfelelő közegben, környezetben

Az ős tudás (Weöres Sándor):

Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.
Az emberalkatban rejlő ős tudás lényegileg mindenkiben azonos, érvénye teljes. Az ős tudás az egyetlen alkalmas alap; ami rajta alapszik, ronthatatlan, ami elgondoláson alapszik, szétmálló.
Az ős tudás végtelenül egyszerű, olyannyira, hogy szavakba nem is foglalható. Megegyezik vele minden, ami szükséges, nyugodt, szilárd; ellentétben van vele minden, ami csábító, izgága, hemzsegő.
Tíz hadsereg, száz pénzesláda, ezer okirat védettje elpusztul; amit az ős tudás birtokosai minden segítség nélkül létrehoznak, megmarad.
Aki a lényében rejlő ős tudást önmaga számára meghódította, mindent elért, ami emberileg elérhető; az élet és halál csak felületesen sebezheti, lényegében sérthetetlen és teljes.

A 4 éves verziódhoz:
Molnár V. József: Isten tenyerén - A gyermekrajzok üzenete

Üdv

@PriTek: Egy tudományosan értelmezhető megközelítésnek jobban örültem volna. Ebben a dimenzióban az "őstudás"-t csak mint a genomikus tanulást lehet értelmezni. Chomsky szerint a nyelvtani szabályok pl. ilyenek.

Sokan szidják, de akinek tényleg semmi pénze ilyenre (csóró diák külföldben) annak jó ötletet ad. A mécses még itt is olcsó, fityfenéket lehet kint gyűjteni (ámokszép lesz tőle minden), és egy tálba összehordva még jól is kinézhet. Diák-edisön. Nekem tetszik.