A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek anyagából összeállított, februárban megnyílt „Isteni csábítás. Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain” címet viselő kamarakiállítást április 17-én, vasárnapig láthatja a közönség. A múzeum Michelangelo-termében bemutatott harminckét mű különböző korokban született a 16. századtól a 20. századig, Európa eltérő területein, különböző képzőművészeti műfajokban. Egyvalami mégis közös bennük: a görög mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi történeteit mesélik el, melyek korokon és stílusokon átívelve jelentettek népszerű és hálás témát európai képzőművészetben. Részletes programajánló 16 éven felülieknek a folytatásban! (Illusztráció: Id. Markó Károly: Diana és Endymion, 1853. Forrás: szepmuveszeti.hu)
A Szépművészeti Múzeum honlapján a következőképpen csinál kedvet a kiállítás megtekintéséhez:
„A szenvedélyes érzésekkel és erotikus kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius tolmácsolásában váltak közismertté. Az ókori görögök által saját képükre és hasonlatosságukra teremtett, valódi emberi tulajdonságokkal felruházott istenekkel és istennőkkel bárki könnyen azonosulhatott. Az olümposziaknak az alkotásokban ábrázolt tettei és érzései, a vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind kortalan és örök téma az emberi életben és a művészetben egyaránt. A kiállítás ezeket a témákat járja körül mitológiai ábrázolásokon keresztül.”
Paul Gaugin: Léda
1889 nyarán, a párizsi világkiállítás területén Gauguin kiállítást rendezett a Volpini kávéházban művész barátaival. Itt tekinthették meg az érdeklődők azt a grafikai mappát is, amely Gauguin tíz litográfiáját tartalmazta. A Volpini-sorozat Gauguin Bretagne-ban, Martinique szigetén és Arles-ban szerzett élményeit dolgozza fel az impresszionizmussal szakító szintetista stílusban. A porcelántál díszítéséhez készült tizenegyedik kőnyomat a mappa fedőlapjára került. A mai napig gyártanak olyan tányérokat, amelyeken ezzel az ábrázolással találkozhatunk. Az erőteljes körvonal és a sík felületeket kitöltő árnyalatlan színek a szintetizmus stílusjegyei. Különösen az egyszerű virág- és madármotívumok a japán metszetek hatását is nyilvánvalóvá teszik. (Forrás: szepmuveszeti.hu)
A látogatók Michelangelo rajza után készült rézmetszettel, Daumier és Gauguin grafikai lapjaival, valamint Ferenczy Béni és Maillol szobraival, vagy Benczúr Gyula és Székely Bertalan festményeivel is találkozhatnak a bemutatott remekművek között. A mitológiai történetek feldolgozásai széles skálán mozognak a finoman erotikus hangvételű alkotásoktól a testi szerelem kendőzetlen ábrázolásáig, ezért a tárlat megtekintését 16 éven aluli látogatóknak csak szülői felügyelettel ajánlott.
A kiállítás tárlatvezetéssel még nagyobb élményt nyújt! Az előre meghirdetett vezetések időpontjait ITT találjátok!
A hasonló programok iránt érdeklődők ne feledjék, hogy április 8. és július 17. között a Szépművészeti Múzeum újabb nagyszabású kiállítással, a „Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa” című tárlattal várja látogatóit!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
