Manapság talán ódivatú ötlet a virágok szimbolikájáról írni, hiszen napjainkban a virágkötészetet és a virágváráslást sem kötik olyan szigorú szabályok, mint néhány évtizede. Ugyanakkor nőnap tájékán talán hasznos lehet, ha felelevenítünk néhány klasszikus alapelvet, hiszen mindig jó, ha ismerjük a szándékot az ajándék mögött, akár kapjuk, akár adjuk a virágot!
Idén tíz éve, hogy az ENSZ a Vadon élő állatok világnapjává nyilvánította március 3-át, azaz egy viszonylag fiatal világnapról van szó. A világnap eredete az 1973-ban ugyanezen a napon aláírt Washingtoni Egyezményhez köthető (CITES - Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora), amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Magyarország 1985-ben írta alá az egyezményt, melynek jelenleg 184 ország a tagja.
A Valentin-nap pláne Magyarországon tipikusan a „szereted vagy gyűlölöd” ünnepek közé tartozik. Ahogy nálunk Mindenszentek van, nem Halloween, úgy sokan szívesen hangoztatják február 14-én is, hogy csak Bálint-nap létezik, a Valentin-nap pedig bizonyos, közelebbről meg nem határozott, de általánosságban nagyon pénzsóvár amerikai multik ravaszkodó marketingeseinek kreatúrája, és mint ilyen, természetesen megvetendő kapitalista fondorlat az egész. A valóság persze, ahogy a Mikulás esetében is láthattuk, kicsit árnyaltabb ennél, hiszen a városi legendával ellentétben azt a figurát sem a Coca-Cola grafikusai találták ki.
Igazából reggel, az óvodai faliújságon vettük észre, hogy ezen a héten már február, és a néphit szerint hamarosan előbújik barlangjából a medve, hogy megjósolja, meddig tart még a hideg. Az eredményt kíváncsian várjuk, hiszen az idei tél mondjuk úgy, az érdeklődés ellenére eddig nagyrészt elmaradt, ugyanakkor ha már így alakult, úgy döntöttünk, a most következő napokat kinevezzük Színes Medvehétnek, hiszen ez a gyerekszobákban kedvessé szelídült állatfigura számtalan kézügyes ötlet inspirációforrása lehet. A tematikus hét első fejezeteként összeszedtünk nektek néhány érdekességet a medvékkel kapcsolatban. A folytatásban lesz sok minden az ősszláv nyelvtől Billy Murray-n át az Egyesült Államok 26. elnökéig. Nem hiszitek? Olvassatok tovább!
Ahány ország, annyiféleképpen nevezik a Mikulást. Egy biztos, szinte minden népnek megvan a maga mitikus ajándékosztó figurája a francia Père Noëltől a lappföldi Joulupukkin át a japán Hoteioshoig. Az viszont biztos, hogy a piros ruhába öltözött, joviális, szakállas öregapó eredetének története szövevényesebb, mint egy alaposan megcsavart krimi, vagy egy televíziós szappanopera szerelmi viszonyai. Lehetséges, hogy egy törökországi város keresztény püspökének ugyanúgy köze van a vikingek főistenéhez, mint az amerikai polgárháborús propagandához? A következőkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet ebben a témában.
A most következő összeállítás eredetileg a Márton-napi liba maradék textildarabokból című kreatív posztunkhoz készült kiegészítésként, de az ismeretterjesztésért felelős szerkesztőnk annyira belendült a különböző érdekességek felkutatása közben, hogy végül Tour városának püspökétől eljutott Nils Holgersson csodálatos utazásáig. Hogy milyen gondolatfolyam mentén sikerült ezt a nem mindennapi kört leírnia, a folytatásból kiderül.
Amikor jeles napokról gyűjtök anyagot a neten, gyakran előfordul, hogy elkalandozom, és különféle életrajzokat kezdek olvasni azokról, akikhez valamilyen oknál fogva kötődik az adott dátum. Ilyenkor rendszeresen felfedezek olyan alkotókat, akiknek munkássága addig elkerülte a figyelmem. Ma éppen így jártam. Március 15-e van, hazánk nemzeti ünnepe, illik megemlékezni róla egy kreatív hobbi blogon is. De mi az, amit magunk részéről hozzá tudunk tenni ehhez a témához, anélkül, hogy ugyanazokat a történeteket mesélnénk el újra címszavakban, amiket nagy eséllyel minden olvasónk hallott már? Ez volt az a gondolat, melyet követve végül rácsodálkozhattam egy 19. században élt magyar tájképfestő munkásságára, aki a márciusi ifjak egyik tagja volt, és akiről eddig – szégyen, vagy sem – nem is hallottam.
Ugyan vízkeresztről manapság leginkább annyi él a köztudatban, hogy ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát - persze csak akkor, ha valaki nem februárban lát neki, mint mi sokszor, mert „még nem is pereg, és sajnálom kidobni” - számos más érdekesség is kapcsolódik a mai jeles naphoz. A legősibb keresztény ünnep kialakulásához Jézus életének három fontos momentuma is kapcsolódik, a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban, illetve hogy a Biblia szerint Jézus ezen a napon tett először csodát a Kánai menyegzőn, borrá változtatva a vizet. Mai bejegyzésünkben a teljesség igénye nélkül erről a jeles napról gyűjtöttünk össze nektek néhány tudnivalót. (Illusztráció: pexels.com)
Biztos vagyok benne, hogy olvasóink között szinte mindenki préselt őszi leveleket óvodásként, kisiskolásként. Talán meglepő, talán nem, de még egy ilyen látszólag nagyon egyszerű elfoglaltság is fejleszthető művészi szintre, ráadásul nem is új keletű dologról van szó, hiszen már a japán szamurájok is foglalkoztak ilyesmivel. Ma egy rövid galériás poszt erejéig az oshibanával ismerkedünk.
| redesign: |
|