Színes Ötletek Blog

Hétfőnként esedékes hétindító idézetünket mindig valamilyen jeles naphoz, évfordulóhoz vagy születésnaphoz kapcsolódva választjuk ki. Ennek mentén mára Tamara de Lempicka, a viharos életű lengyel emigráns festőnő szavait választottuk, aki ezen a napon látta meg a napvilágot 1898-ban. Gazdag és előkelő család tagjából vált nincstelen menekültté, majd a felső tízezer egyik legkedveltebb portréfestőjévé, és a bohém párizsi élet egyik főszereplőjévé. Nem mindennapi festményeiért számos hollywoodi csillag rajong napjainkban is. Az art deco és a kubizmus különös ötvözéséből született művei szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak, és csillagászati összegekért cserélnek gazdát. A folytatásban legismertebb portréi között lapozgathattok!

Ezen a héten, május 10-én tartjuk a Föld napjának testvérünnepét, a Madarak és fák napját, aminek szintén az a célja, hogy felhívja a figyelmet a természet és az élővilág védelmének fontosságára. Az idén 120 éves kezdeményezés Chernel István ornitológus nevéhez fűződik, aki, miután 1902. május 19-én az európai államok Párizsban egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében, már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon. Chernel 1887-ben Erdélyben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval, a polihisztor természettudóssal, akit a madarak atyjaként is emlegetünk. Heti inspirációnkban ezért az ő szavait idézzük. (Illusztráció forrása: wikipedia)

Nem gondoljuk, hogy lenne bárki, aki ne ismerné Leonardo da Vinci, az itáliai polihisztor nevét. Azt viszont talán kevésbé köztudott, hogy a festő, tudós, anatómus, matematikus, hadmérnök, feltaláló, építész, zeneszerző, író, akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak, gyermekként nem kapott formális oktatást, bár már ekkor megmutatkoztak életkorát messze meghaladó képességei. Informális módon csak írni-olvasni, és latinul tanították, illetve az alapvető matematikai műveleteket sajátította el. Úgy gondoljuk, ez a tény bizonyos szempontból még a halálának 503. évfordulója apropóján (1519. május 2.) választott idézetnél is inspirálóbb. Bár elsőrosban a művészettörténet egyik legnagyobb festőjeként tartjuk számon, kiválóan játszott lanton, és számos találmány is a nevéhez kötődik: többek között légcsavart, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, katapultot és tankot is tervezett.

Forrás: en.wikipedia.org

Természetesen ez csak egy apró részlet a reneszánsz mesterről ismert számtalan érdekesség közül - ha valaki még többre vágyik, annak ajánljuk a Múlt-kor történelmi magazin cikkét. 

1921-ben a mai napon született Karel Appel (Christiaan Karel Appel 1921-2006), holland absztrakt expresszionista festő- és szobrászművész, költő. Tizennégy évesen készítette el első igazi vászonképét, egy gyümölcskosaras csendéletet, majd következő születésnapjára festőkészletet és állványt kapott gazdag nagybátyjától, aki maga is lelkes amatőr festő volt. Bár szülei nem támogatták döntését, a művészeti pályát választva a negyvenes években az amszterdami Rijksakademie-n, a hollandiai Állami Képzőművészeti Egyetemen tanult. A CoBrA nevű európai avantgárd mozgalom egyik alapító tagja volt más kísérletező szellemű művészek - Christian Dotremont, Constant Nieuwenhuys, Corneille Guillaume Beverloo, Asger Jorn és Joseph Noiret - mellett. Az általuk gyakorolt, az ösztönösséget, valamint a gyermekek és az elmebetegek képalkotási gyakorlatát fókuszba helyező, önkifejezési mód Hollandiában nem örvendett nagy népszerűségnek, de többek között a dán közönség örömmel fogadta a teljes szín- és formaszabadsággal megfogalmazott, némelykor botrányokat kiváltó alkotásokat. A folytatásban egy kis ízelítőt állítottunk össze Appel Picasso, Matisse, Dubuffet, és az amerikai akciófestészet által inspirált életművéből. 

A 20. századi magyar líra egyik legkiválóbb képviselőjének versrészletével kívánunk békés ünnepet olvasóinknak. Juhász Gyula (1883-1937) a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője, akinek költői világát a társadalmi problémák, a reménytelen szerelem, a művészi szépségekben való gyönyörködés, és a valóság terhei elől menekülő vallásos áhítat határozták meg. Jellemzéséhez Hegedűs Géza író szavait idézzük a folytatásban. 

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján tartjuk. Ebből az alkalomból évről évre előadóestekkel, könyvbemutatókkal és más kapcsolódó programokkal ünnepeljük a magyar költőket és költeményeiket. Természetesen az oktatási intézmények is tisztelegnek a magyar líra előtt, az óvodákban, iskolákban pályázatokkal, versenyekkel, versíró kihívásokkal, előadásokkal készülnek a jeles napra. A legkisebbekkel is megemlékezhetünk róla, ha a mai közös olvasáskor magyar szerző művét választjuk, hiszen ezen a napon nemcsak őket, de a magyar nyelv szépségét is ünnepeljük. Heti inspirációt nyújtó idézetünket a szavak egyik kortárs mesterétől, Lackfi Jánostól kölcsönöztük. Olvassatok tovább!

Március 21. nemcsak a költészet, de a Down-szindróma világnapja is egyben. A dátum a genetikai eltérés hátterét jelentő három darab 21-es kromoszómát jelképezi. Ezen a napon számos szervezet különféle rendezvényekkel és kampányokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy mindenki értékes és egyenjogú tagja a társadalmunknak. Ezt a sokszínűséget szimbolizálja a feltűnő színű és mintájú felemás zokni viselése is. Ezen a napon jellemzően olyan események zajlanak, amelyek bemutatják a Down-szindrómás emberekben rejlő különleges lehetőségeket, ezért a megszokott hétfői inspirációhoz ma mindkét világnap előtt egyszerre tisztelegve Agnés Lacor Lili című könyvéből idézünk, ami Szabó T. Anna meseszép fordításában jelent meg. A kiadványban egy kisfiú mutatja be kishúgát, Lilit, aki Down-szindrómás. A Gwen Le Gac által készített kedves illusztrációk és a könnyen érthető, verses szövegezés egyaránt a gyerekek téma iránti érzékenyítését, az elfogadó, segítő magatartásának fejlesztését szolgálja. (Illusztráció forrása: Csimota Könyvkiadó)

Bozzay Pál (1829 - 1852) jogi gyakorlattal is rendelkező költő, a márciusi ifjak egyikeként a szabadságharc küzdelmeibe aktívan bekapcsolódott. Arad közelében esett fogságba, büntetésképpen pedig besorozták a császári seregbe, ahonnan betegsége miatt szerelték le. Művei korábban a Jókai Mór által szerkesztett Életképek folyóiratban jelentek meg, de tehetsége nem bontakozhatott ki korai halála miatt. Mindössze 23 évet élt, egyszerű síremléke Zánkán található, ahol az általános iskola viseli büszként a nevét.

AZ UNESCO Yehudi Menuhin, amerikai hegedűművész és karmester kezdeményezésére nyilvánította október 1-jét a zene világnapjává. Egy nap az évben, amelynek főszereplője a zene. A világ minden pontján koncertekkel és különféle műsorokkal emlékeznek meg az emberiség szavak nélküli közös nyelvének jelentőségéről, a zeneművészet legnagyobb alakjairól. Az ünnepléshez sok más érdekes program is kapcsolódik a hangszerbemutatóktól kezdve a kézműves hangszerkészítésig. 

Nem tudom, hányan tudjátok, de a harcművészetekben használatos, a hagyomány szerint Jigorō Kanōtól, a judo megalapítójától, illetve mai formájában Mikonosuke Kaiwashitól eredeztethető övrendszernek szimbolikus jelentése van. A rendszer szélesebb körű bevezetésekor, a harmincas évek második felében ugyanazt az övet festették más színűre, így lett egyre sötétebb a szín. A kezdők által hordott fehér öv például az ártatlanságot, az érintetlen szellemet szimbolizálja, az utána következő citromsárga a nap fényét, a tanítvány számára felvirradó új napot, és így tovább, a lenyugvó nap narancsárgájától a sarjadó növényeket jelképező zöldön, a távlatokat nyitó égbolt kékjén, a föld állandóságára utaló barnán át az összes színt magában foglaló feketéig. Lehet, hogy kissé hajánál fogva előrángatott párhuzam, de szerintem érdekes analógia, ha felmerül bennünk a kérdés, miért fontos egy festékek gyártásával foglalkozó cég számára, hogy szeptemberben - idén már tizenkilencedik alkalommal - közzétegye az év színét.

Paul Gauguin (1848. június 7. - 1903. május 8.), a kalandos életű művész kétségkívül a modern festészet egyik legkiválóbb alakja, Vincent van Gogh és Paul Cézanne mellett a posztimpresszionizmus jeles képviselője, aki a nagypolgári életét, társadalmi rangját a művészetért hátrahagyó ember prototípusa is egyben. Egész életében az alkotás megszállottja volt, mialatt volt tengerész, sikeres tőzsdeügynök és plakátragasztó is. Sokszínű életművéből szemezgettünk néhány jól, és talán kevésbé ismert alkotást - a galériát a folytatásban találjátok!!

Georgia O' Keeffe (1887. november 15. – 1986. március 6.), anyai nagyapja révén magyar származású amerikai festőnő, akit jellegzetesen precizionista, absztraktba hajló tájképekei nyomán "az amerikai modernizmus anyja"-ként emlegetnek. Az inspiráló gondolat mellé némi illusztráció a folytatásban!