Színes Ötletek Blog

Hétindító inspirációnkhoz Amédée Ozenfant francia kubista festő szavait idézzük. Ozenfant és Le Corbusier (Charles-Edouard Jeanneret) voltak a purizmus néven ismert 20. századi művészeti mozgalom alapítói. Az absztrakt törekvések egyik válfajának sajátossága, hogy a tárgyakat elemi, részletmentes formákként ábrázolják. A koncepció lényegét az 1918-ban megjelent Après le Cubisme (A kubizmus után) című rövid esszéjükben mutatták be. Az elgondolkodtató szavak mellé némi illusztrációt is találtok a folytatásban!

Ezen a héten inspirációs sorozatunkban Shunmyo Masuno elgondolkodtató szavait idézzük, aki a Kencso-ji zen buddhista templom főpapja Japánban, a Tama Művészeti Egyetem környezettervezést oktató professzora, mindamellett Japán vezető kerttervezőjének is nevezik. Öccsével alapított, tájépítészettel foglalkozó cége számos projektet valósított meg világszerte. Sajátos, a zen elveket is kifejező stílusában a modern dizájnt ötvözi a hagyományos japán elemekkel. Könyvei közül a ZEN - Az egyszerű élet művészete és a Nyugalom magyar fordításban is megjelent. Mindkettő az egyszerű, szép és nyugalmas élethez kínál gyakorlatokat, amikkel elterelhetjük figyelmünket az információk kavalkádjáról, és apró változtatásokkal formálhatjuk át mindennapi szokásinkat és a szemléletmódunkat. Galéria a folytatásban!

Robert "Bo" Bennett üzletember, pszichológus és író, első diplomáját a Rhode Island-i Bryant Egyetemen szerezte marketing szakon. Már gyermekkorától foglalkoztatta a siker és a személyiségfejlődés kapcsolata, az üzleti szektorban eltöltött évek során ezek tudományos alapú megközelítésével is foglalkozott amellett, hogy cégeket alapított, majd értékesített. Pályafutását tízéves korában fa kulcstartók készítésével kezdte, amiket apja üzletében árult, de később volt olyan vállalkozása, amit már 20 millió dollárért adott tovább. Bo jelenleg az e-könyvek és digitális hangoskönyvek kiadásával és terjesztésével foglalkozó eBookIt! ügyvezetője. 

Tegnap zárult idei rajzpályázatunk, ezért az alkotómunkával kapcsolatban választottunk heti inspirációt, amihez Galánfi András fafaragó iparművész szavait kölcsönöztük. A Kossuth-díjas népművésztől a fafaragásban ügyes gyermekek sokasága tanulhatott az általa vezetett alkotói táborokban Tokajban, Miskolcon, Tiszavárkonyban, Nádudvaron, Kisgyőrön. 1992-ben megalapította a Nádudvari Kézműves Szakiskolát, amely európai hírűvé emelkedett. Az iskola igazgatóhelyetteseként vonult nyugalomba 2008-ban, de ezt követően is kézműves táborok vezetőjeként segíti a fiatalok szakmai fejlődését. Munkássága a kapuzatok készítésétől a gyermekjátékokon keresztül a fa játszóterekig a faművesség több ágára is kiterjedt, mindamellett folyamatosan kiállító művész, Magyarországon és külföldön is több önálló és csoportos tárlaton vett részt. 

Hétfőnként esedékes hétindító idézetünket mindig valamilyen jeles naphoz, évfordulóhoz vagy születésnaphoz kapcsolódva választjuk ki. Ennek mentén mára Tamara de Lempicka, a viharos életű lengyel emigráns festőnő szavait választottuk, aki ezen a napon látta meg a napvilágot 1898-ban. Gazdag és előkelő család tagjából vált nincstelen menekültté, majd a felső tízezer egyik legkedveltebb portréfestőjévé, és a bohém párizsi élet egyik főszereplőjévé. Nem mindennapi festményeiért számos hollywoodi csillag rajong napjainkban is. Az art deco és a kubizmus különös ötvözéséből született művei szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak, és csillagászati összegekért cserélnek gazdát. A folytatásban legismertebb portréi között lapozgathattok!

Ezen a héten, május 10-én tartjuk a Föld napjának testvérünnepét, a Madarak és fák napját, aminek szintén az a célja, hogy felhívja a figyelmet a természet és az élővilág védelmének fontosságára. Az idén 120 éves kezdeményezés Chernel István ornitológus nevéhez fűződik, aki, miután 1902. május 19-én az európai államok Párizsban egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében, már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon. Chernel 1887-ben Erdélyben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval, a polihisztor természettudóssal, akit a madarak atyjaként is emlegetünk. Heti inspirációnkban ezért az ő szavait idézzük. (Illusztráció forrása: wikipedia)

Nem gondoljuk, hogy lenne bárki, aki ne ismerné Leonardo da Vinci, az itáliai polihisztor nevét. Azt viszont talán kevésbé köztudott, hogy a festő, tudós, anatómus, matematikus, hadmérnök, feltaláló, építész, zeneszerző, író, akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak, gyermekként nem kapott formális oktatást, bár már ekkor megmutatkoztak életkorát messze meghaladó képességei. Informális módon csak írni-olvasni, és latinul tanították, illetve az alapvető matematikai műveleteket sajátította el. Úgy gondoljuk, ez a tény bizonyos szempontból még a halálának 503. évfordulója apropóján (1519. május 2.) választott idézetnél is inspirálóbb. Bár elsőrosban a művészettörténet egyik legnagyobb festőjeként tartjuk számon, kiválóan játszott lanton, és számos találmány is a nevéhez kötődik: többek között légcsavart, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, katapultot és tankot is tervezett.

Forrás: en.wikipedia.org

Természetesen ez csak egy apró részlet a reneszánsz mesterről ismert számtalan érdekesség közül - ha valaki még többre vágyik, annak ajánljuk a Múlt-kor történelmi magazin cikkét. 

1921-ben a mai napon született Karel Appel (Christiaan Karel Appel 1921-2006), holland absztrakt expresszionista festő- és szobrászművész, költő. Tizennégy évesen készítette el első igazi vászonképét, egy gyümölcskosaras csendéletet, majd következő születésnapjára festőkészletet és állványt kapott gazdag nagybátyjától, aki maga is lelkes amatőr festő volt. Bár szülei nem támogatták döntését, a művészeti pályát választva a negyvenes években az amszterdami Rijksakademie-n, a hollandiai Állami Képzőművészeti Egyetemen tanult. A CoBrA nevű európai avantgárd mozgalom egyik alapító tagja volt más kísérletező szellemű művészek - Christian Dotremont, Constant Nieuwenhuys, Corneille Guillaume Beverloo, Asger Jorn és Joseph Noiret - mellett. Az általuk gyakorolt, az ösztönösséget, valamint a gyermekek és az elmebetegek képalkotási gyakorlatát fókuszba helyező, önkifejezési mód Hollandiában nem örvendett nagy népszerűségnek, de többek között a dán közönség örömmel fogadta a teljes szín- és formaszabadsággal megfogalmazott, némelykor botrányokat kiváltó alkotásokat. A folytatásban egy kis ízelítőt állítottunk össze Appel Picasso, Matisse, Dubuffet, és az amerikai akciófestészet által inspirált életművéből. 

A 20. századi magyar líra egyik legkiválóbb képviselőjének versrészletével kívánunk békés ünnepet olvasóinknak. Juhász Gyula (1883-1937) a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője, akinek költői világát a társadalmi problémák, a reménytelen szerelem, a művészi szépségekben való gyönyörködés, és a valóság terhei elől menekülő vallásos áhítat határozták meg. Jellemzéséhez Hegedűs Géza író szavait idézzük a folytatásban. 

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján tartjuk. Ebből az alkalomból évről évre előadóestekkel, könyvbemutatókkal és más kapcsolódó programokkal ünnepeljük a magyar költőket és költeményeiket. Természetesen az oktatási intézmények is tisztelegnek a magyar líra előtt, az óvodákban, iskolákban pályázatokkal, versenyekkel, versíró kihívásokkal, előadásokkal készülnek a jeles napra. A legkisebbekkel is megemlékezhetünk róla, ha a mai közös olvasáskor magyar szerző művét választjuk, hiszen ezen a napon nemcsak őket, de a magyar nyelv szépségét is ünnepeljük. Heti inspirációt nyújtó idézetünket a szavak egyik kortárs mesterétől, Lackfi Jánostól kölcsönöztük. Olvassatok tovább!

Az 1968. április 4-én bemutatott „A koppányi aga testamentuma” volt az első, a Magyar Televízióban bemutatott színes játékfilm, melynek rendezője Zsurzs Éva volt, a szereposztásban pedig olyan legendás magyar színészek tűntek fel, mint Benkő Péter, Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, illetve kisebb szerepekben Pécsi Ildikó, Bodrogi Gyula, Csákányi László, és még sokan mások. A film Fekete István azonos című regényéből készült, aki Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója, Vuk, Kele, Bogáncs, Tutajos, Bütyök, Matula, és sok más méltán híres szereplő "atyja" volt. Ennek apropóján mai idézetünket tőle kölcsönöztük. (Forrás: wikipédia)

Március 21. nemcsak a költészet, de a Down-szindróma világnapja is egyben. A dátum a genetikai eltérés hátterét jelentő három darab 21-es kromoszómát jelképezi. Ezen a napon számos szervezet különféle rendezvényekkel és kampányokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy mindenki értékes és egyenjogú tagja a társadalmunknak. Ezt a sokszínűséget szimbolizálja a feltűnő színű és mintájú felemás zokni viselése is. Ezen a napon jellemzően olyan események zajlanak, amelyek bemutatják a Down-szindrómás emberekben rejlő különleges lehetőségeket, ezért a megszokott hétfői inspirációhoz ma mindkét világnap előtt egyszerre tisztelegve Agnés Lacor Lili című könyvéből idézünk, ami Szabó T. Anna meseszép fordításában jelent meg. A kiadványban egy kisfiú mutatja be kishúgát, Lilit, aki Down-szindrómás. A Gwen Le Gac által készített kedves illusztrációk és a könnyen érthető, verses szövegezés egyaránt a gyerekek téma iránti érzékenyítését, az elfogadó, segítő magatartásának fejlesztését szolgálja. (Illusztráció forrása: Csimota Könyvkiadó)

Bozzay Pál (1829 - 1852) jogi gyakorlattal is rendelkező költő, a márciusi ifjak egyikeként a szabadságharc küzdelmeibe aktívan bekapcsolódott. Arad közelében esett fogságba, büntetésképpen pedig besorozták a császári seregbe, ahonnan betegsége miatt szerelték le. Művei korábban a Jókai Mór által szerkesztett Életképek folyóiratban jelentek meg, de tehetsége nem bontakozhatott ki korai halála miatt. Mindössze 23 évet élt, egyszerű síremléke Zánkán található, ahol az általános iskola viseli büszként a nevét.