Kalligráfia. Ahogy az enciklopédia fogalmaz, „kalligrafikus írásnak szokás nevezni a rendezett, szabályos folyó vagy folyamatos zsinórírást, amelynek többféle változata van, jelenleg mindegyik kiveszőben.” Nos, nem is csodálkozhatunk a záró félmondaton, hiszen saját tapasztalat, hogy a tízujjas gépelés népművészetté válásával párhuzamosan már csak akkor vesszük elő a tollat, ha alá kell írnunk egy számlát. Népszerű, sikeres művészek és hírességek esetleg még leírják a nevüket egy-egy könyv kolofonoldalára, egy limitált példányszámban készült bakelitlemezre, netán ruhadarabra vagy testrészre, de tegye fel a kezét, ki az, aki az elmúlt években több oldalnyi szöveget írt volna saját kezűleg bármilyen célból!
Most arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, különösebb előképzettség nélkül meddig juthat a mindennapi kalligráfia területén olyasvalaki, aki mindig szeretett volna szépen írni, de meggyőzte magát, hogy ez neki úgysem megy, hiszen biztosan csak tehetség kérdése. Számos olyan alkalom sorakozik a naptárban, amikor sok szempontból jó hasznát vehetjük ennek az újra megtalált vagy felébresztett képességnek - gondoljunk például a közelgő anyák napjára! Célunk egyelőre nem a kalligráfia művészi szintű gyakorlása - ahogy Virág Árpád mondta: „Vannak, akik ezt jobban tudják!” -, sokkal inkább az, hogy megtegyük az első lépéseket, ha úgy tetszik, abba az időbe, amikor az ilyesmi még mindennapos volt. Tartsatok velünk és a Rajzshop.hu csapatával a kaland során - és ha van kedvetek, ragadjatok ti is tollat, biztosan jól fogunk szórakozni!
.jpg)
