Apuleius • 1 nap
Collis - latin eredetű szó, amely dombot vagy halmot jelent.
Ezen bejegyzés tárgya egy napjainkra már megsemmisült határhalom helyének azonosítása - vagy annak kísérlete - amelynek Cegléd 1750. évi térképén feltüntetett neve:
Collis Kis-Birints
A "Birinst" halmok irányába vezető dűlőút Cegléd és a mostani Tápiószőlős határán:
A középkori határhalom:
A középkori határhalom egy földből emelt mesterséges domb volt, amely határjelzőként szolgált.
Ezeket a halmokat gyakran földből, kőből vagy egyéb természetes anyagokból építették, némelykor határkövekkel, faoszlopokkal vagy egyéb jelzésekkel egészítették ki.
Az idők során a természeti erózió, mezőgazdasági művelés vagy települési terjeszkedés miatt sok ilyen határhalom elpusztult, nyomuk mára szinte teljesen eltűnt.
Régészeti és történeti kutatások azonban néha még ma is azonosítani tudják egykori helyüket.
Birincsek (egyéb elnevezései: Berencsik, Berencseky, Berencsike stb.)
Birincsek a török korban néptelenedett és pusztult el, később nem épült újjá. A török összeírásokban pusztaként szerepel.
Egykor kelet felől Félegyházával, nyugaton Sőreggel, északon pedig Szelével volt, illetve lehetett határos. Birincsek valamikori területét és annak határait régi térképek jelölik.
Cegléd és Birincsek határvonalán Cegléd 1750. évi térképe egymás közelében két halmot jelöl.
Ezen két halmok egyike az ismert Birincsek-halom, amelyet az 1750. évi térkép "Collis alias Nagy-Birints " néven tüntet fel és amely halmon az Árpád-korban templom állt, a templom körül temető és falu volt.
Petróci leírásaiban a dombot Berincsik halomnak nevezi (1961):
"...Az első északi határjel Cseke romos kőtemploma.
A XVIII. századi határperek során elhangzott vallomások szerint egészen bizonyos, hogy ez a templom - és a Káta nemzetség Cseke nevű faluja is - a mai Tápiószőlős községhez tartozó Berincsik halmon feküdt.
A környék népe századok múltán is tudta, hogy a dombon egykor Boldogasszony kápolnája volt és a nép innen, a romok közül hordta a kemencék aljára a követ...."
Birincsek dombja (Nagy-Birints halom) Cegléd egyik legismertebb Árpád-kori templomhelye, ahol a régi időkben itt álló templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték, majd miután rommá vált, a templomrom köveit később elhordták és többek között a szelei templom építéséhez is felhasználták.
Birincsek halmán napjainkban feszület és emléktábla van elhelyezve, a templom maradék romjait és temetőjét rejtő dombot 1991 körül feltárták.
Collis Kis-Birints
Ahol a térkép el van szakadva:
Ahol Cegléd 1750. évi térképe el van szakadva, a térkép Collis Kis-Birints halmát jelöli, vagyis jelölte.
Ezt a halmot (dombot) egyébiránt még Cegléd 1771. évi térképén is meg lehet találni, majd onnantól kezdve nyoma veszik.
1771. évi térképen Kis Birits halom jelölése Nagy Birints (Birincsek) halmának közelében:
Ahol az út megtörik
Napsütéses, de hideg időben indultam útnak előzetes elemzéseket követően a régi térképeken feltüntetett Kis-Birints halmának helyét megkeresni, amely halmot évszázadokkal ezelőtt emeltek és ami a határokat elválasztó fontos határvonalon állt.
A 31-es főútról nyíló és a Birints-halmok irányába vezető hosszú dűlőút kereszteződésnél kőből lévő feszület áll és jelzi az utat, hol kell a Birints halmok felé lekanyarodni:
Az egykori Kis-Birints dobja felé vezető földút sáros és csúszós volt, szinte minden lépésemnél figyelnem kellett, hogy el ne csússzak, de a friss levegő és a puszta táj szépsége kárpótolt mindezért.
A napsugarak hidegen csillantak meg a pocsolyák felszínén, és a távoli fák kopár ágai finoman hajladoztak a szélben....stb, de ez most nem fontos.
Cegléd 1880. évi térkép részletek:
- ezen a térkép részleten Berencsik halma - Árpád-kori templomrom és temetőjének helye (Nagy Birints halom)
Ezen a térkép részleten pedig Kis Birints halom vélelmezett helye - ez a térkép a halmot már nem jelöli, de a régi időkben annak ezen a helyen kellett lennie:
A mindkét halmot érintő, sáros, valamikor igencsak forgalmas dűlőút:
Kis Birints halom a régi térképek elemzése alapján a középkori Birincsek, Félegyháza és Cegléd birtokrészek hármas határának metszéspontjában állt és hármas határjel szerepét tölthette be.
Kis Birints halmát Cegléd 1750. évi és 1771. évi térképe még jelöli, majd ezt követően nyoma veszik, további térképek már nem jelzik.
Az említett domb egykor ezen a helyen lehetett - a valamikori határrészeket feliratoztam:
A halom helyén - ami egyébiránt most is a környék egyik magaslati pontja - a halmokra általában jellemző szabályos dombnak már nincsen nyoma:
A Kis-Birints halom helyén készült képek közül:
Kő, vagy betontömb az út szélén:
Kis-Birints halom egykor a kép közepén látható fánál lehetett:
Felülnézet:
Évekkel ezelőtti kép - Cegléd területe a képen jobbra:
Google műholdképen, jelölésekkel, távolságokkal...stb:
1750:
Érdemes megnézni ezen az 1792. évi térképen az akkori birtokrészek - Birincsek és Félegyháza - határait, szerintem ez a legjobb térkép az egykori területrészek határainak áttekintésére:
1806. évi térkép Birincseket valami oknál fogva nem jelöli:
1834 - a térképen ismét feltűnik Birincsek:
Megjegyzések:
Nagy-Birints halmot (Birincsek halom, templomdomb) kettévágja a dűlőút, amely dűlőút alatt 1990 körül találták meg a templom szentélyének alapozását, a halom alatt pedig temető húzódott, vagy annak maradványa húzódhat most is.
Az elpusztult templom romjának dombjánál 10 sírt tárt fel Tari Edit régésznő és csapata, még az 1990-es évek elején.
Kis-Birints halmot (vagyis annak helyét) szintén ugyanez a dűlőút vágja ketté, bár ez a halom olyan mértékben megsemmisült, hogy szemmel nem érzékelhető, helyét csak régi térképek alapján lehetett beazonosítani.
Berencsik csárda? (~XVII-XVIII. sz.?)
Érdemes megjegyezni, hogy Nagy-Birints halom közelében, attól 150 lépésre régi elbeszélés csárdát említ, aminek napjainkra csak népi emléke maradt fenn:
Berencsik csárda - Barna Mihály (sz. 1892) elmondása:
"...A halomból agyagásás közben több sírt ástam ki.
Valaha forgalmas volt az itt vezető út, csárda is volt ide vagy százötven lépésre, a Berencsikcsárda.
A forgalom megszűnt, a csárdának is már csak az emléke él, de az út járható, rajta megyünk Abonyba.”
- forrás: Hídvégi jegyzetek
A Birincsek halmoknál elhaladó földút valóban Abony felé vezet. Viszont az említett csárdát egyetlen elérhető térképen sem találtam.
A fenti népi említés alapján - ha valóban volt csárda - annak helyét Nagy-Birints halomtól 150-200 méter távolságra lehet valahol keresni.
További említés a felmerült csárdához:
Farkas Sándor ceglédi lakos elmondásából:
"...A Berencsikcsárda régen volt...."
- Hídvégi jegyzetek
Berencsik (Nagy-Birints) és a Farkas földek 1880. évi térképen:
Kis Birints és környéke - további képek:
A puszta déli fele Ceglédhez tartozott:
Továbbá keresendő ezen kívül még a napjainkra már hasonlóan feledésbe merült és ismeretlen helyen lévő Mézes-halom is, amely alapjául a következő leírás szolgál és amihez Kis-Birints halom helye lehet az egyik irányadó:
MÉZES-HALOM (Cegléd? Újszilvás?)
1701: „...indultak azon Kiss Berencsek Halomtul Félegyházán alul Mézes nevű halom irányában egy Völgyben és ottan egy hátacskán mutatnak egy Határt az Czeglédiek, mellyet is mondottak lenni Czeglédi Félegyháza és Györgyei köz határnak, ezt a régi elejek Hármas Határnak neveztek lenni.” (Határjárás 1701)
- Hídvégi
Kis-Birints halom és környéke 1963. évi katonai légifotón:
- a hármas útelágazásnál lévő folt egy épület nyoma, amit az 1941. katonai felmérés még jelölt, ellenben 1881. évi térképen ezen a helyen épület még nincsen feltüntetve
Az 1750. és 1771. évi térképeken még feltüntetett Kis-Birints halomról - a Mézes halmi utaláson kívül - történeti leírást nem találtam, azon kívül, hogy régi térképeken (1750, 1771) a halom még szerepel, későbbi térképek viszont már nem jelölik.
Mézes-halom helyét pedig továbbra is homály fedi.
Kérdés továbbá, hogy Kis-Birints halom vajon csak egy egyszerű határjelnek emelt domb volt, vagy esetleg több annál?
250222
B.
Videó a környékről:
További képek, leírások:
Nagy-Birints halom (Birincsek, Berencsik...stb. halom) - Árpád-kori templomrom és temető:
- a halmot dűlőút vágta és vágja ketté, az út alatt volt a templom szentélyének romja valamint temetkezések is
BIRINCSEK HALOM ** (blog: Collis alias Nagy-Birints)
- Forrás: Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993) -
Petróci (1961):
CSEKE
1368: ,,. . . ecclesiam lapideam ruptam Cheke nominatam in honorem B. Virginis constructam . . .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg. 1505: „. .. ad unam ecclesiam ruptam Czeke nominatam, in honore Beate Marie Virginis...” (OL Dl. 21386.).
1541: Berenchyke (U.ott 1545. reg.).
1701: Cseke alias Berencsek, Berencsek halma, Berencsek telke (Határjárás 1701).
1760: Benyicsek halma (Inquisitio). Berencseky templomnak helye (Petróczi 1961, 85. old. 25. lj.).
1783: Birincsek (I. kát. felm.). 1786: Birincsek halma (Tiszttartó). 1793: Birincsek (Bállá Pest vm.). 1 : 50 000: Birincsek. 1 : 75 000: Berencsik. Mo. földr. nevei: Birincsek (Tápiószőlős határában)...."
"...Az Árpád-kori Cseke falu romokban heverő Boldogasszony temploma 1368-ban a ceglédi birtok 13. határjele volt (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.).
A puszta déli fele tartozott Ceglédhez. Északi felére vonatkozik az az adat, miszerint 1541-ben I. Ferdinánd Dobraviczky János fiainak és rokonainak adta Szele, Félegyháza és Györgye birtokot Berencsike pusztával (Bártfai Szabó 1938, 1545. reg.).
1563-ban a király új adomány címén a Dubraviczkyaknak adta többek között Berenchyge pusztát is (U.ott 1639. reg.). A török korban többé nem szerepel.
A két néven is ismert falu az 1701-ben történt határjáráskor tisztázódott:
„Vezettek bennünket egy hányott határra, Boldogasszony Kápolnája mellé Északra, ez a határ Szelével és Sőreggel határos, az említett templom ugyanaz, hogy most Berencseknek híják, Cseke alias Berencsek” (Határjárás 1701).
Ebből a határjárási jegyzőkönyvből tűnik ki, hogy a török időkben legeltették.
Érdekessége a tanúvallomásnak, hogy azt egy végvári katona, a 80 esztendős Balogh István tette:
„nyilván tudgya az felül említett Berencseket Czeglédi Földnek lenni, midőn fiatal korában Érsek Újvárban katonálkodott volna, ezen a földön akkor is az öregh katonáktul és ez Földön levő Gulyásoktul gyakorta meghalván, hogy azon Berencsik névü helyet hallotta, hogy Czeglédi föld légyen. És Móricz Jánosnak is az Gulyáinak azon nevezett Berencsekh mellett szokott állása lenni tavasz felen.” (Határjárás 1701)
Nagy István törteli lakos 1763. évi vallomása szerint:
„Berencseky Templomnak helye volt és mind a fundamentuma még meg tetczenek világosan ...” Sok szekér követ hordtak el innen a szelei templom építéséhez. (Petróczi 1961, 85. old. 25. lj.).
A nép mindig tudta ezt az elpusztult falut és ismerte templomát (vö. PESTY).
Barna Mihály (sz. 1892) cseh templomnak hallotta, mely a török időkben pusztult el.
A pusztatemplom-rom fölötti tanya a Kósik-családé, „az öregek apáról fira hagyták, hogy itt a török időben falu volt, Kata nevű, a népek szétszóródtak és fölépítették Nagykátát. (A monda kialakulásában szerepet játszhatott Nagykáta korábbi Csekekáta neve).
1957-ben a halom déli oldaláról egy küszöböt, vagy lépcsőt emeltem ki, beástam a jászol elé, mert a lovam lyukat kapart az istálló földjén. Most már a lépcsőtől nem bír kaparni.
A halomból agyagásás közben több sírt ástam ki. Valaha forgalmas volt az itt vezető út, csárda is volt ide vagy százötven lépésre, a Berencsikcsárda. A forgalom megszűnt, a csárdának is már csak az emléke él, de az út járható, rajta megyünk Abonyba.”
- Farkas Sándor, Cegléd, Kazinczy utca 12. sz. alatti lakos tanyája volt a legközelebbi, „apám mesélte, hogy a halmon a törökök vára volt, egy vasajtó most is a földben van. Ezüst van a földben, mert a lángját néha látni lehetett, az ezüst tisztította magát.
A Berencsikcsárda régen volt.”
forrás: - Hídvégi Lajos
Kis-Birints halom helye (1882 évi térkép):
