Ahoj, szárazföldi patkányok és matrózinasok! A kalóznak nemcsak hajóra, de hűséges szárnyas cimborára is szüksége van, aki a vállán – vagy jelen esetben a csuklóján – rikácsolja, hogy „Én csak a papagájcsajokat szeretem!”. Ugyan igazi csőrös bajtársat nem minden matróz tarthat a kabinjában, hiszen olyan zajt csapna, hogy még a kikötői ágyúk is csendesebben dörögnek, de tenger vigye, nem számít, mert most mi magunk barkácsolunk egyet papírgurigából, színes lapból, no meg egy csipetnyi jókedvből.
A némileg formabontó bevezetés már ismerős lehet azoknak, akik rendszeresen olvassák a Színes Ötleteket, hiszen ismét szeptember 19-e van, és vele együtt eljött az év egyik legértelmetlenebb, mégis módfelett szórakoztató jeles napja, a nemzetközi „Beszélj úgy, mint egy kalóz!” nap! A parodisztikus ünnep alkalmából örömmel ragadtuk meg ismét az alkalmat egy kis mókázásra!
Az alapanyagokat könnyű felkutatni: egy üres papírguriga a kantinból vagy a latrina mellől, némi színes papír, olló, ragasztó, és ha akad a fedélzeten, egy darabka zseníliadrót - vagy hogy a viharba hívják. Ha nincs, az se baj, papírból is kivágható, akárcsak a legcsalafintább térkép a titkos kincshez.
A munka menete egyszerűbb, mint a vitorla felhúzása szélcsendben! Ha a kapitány szava nem lenne hozzá elég, képes útmutató is akad a hajónaplóban, hogy a legkisebb matrózinas se tévedjen el a munkálatok közben.
Először bevonjuk a gurigát színes papírral, hogy a papagáj tolla rikítóbb legyen minden naplementénél. Ha szükséges, egy másik papírdarabbal kicsit meg is hosszabbíthatjuk a testét. A következő fordulóban szárnyakat, szemeket és csőrt ragasztunk rá, s ha netán a fedélzet fölött köröző sirályoktól sikerül néhány tollat is begyűjtenünk, hát azokkal még cifrább lesz a megjelenése! Ha pedig igazán rettegett tengeri rablótársra vágytok, vágjatok ki egy apró szemkötőt fekete papírból, vagy rajzoljátok meg filctollal a fél szemére - úgy néz majd ki, mintha maga Feketeszakáll nevezte volna ki első papagájának! Végül rögzítjük a zseníliadrótból formált lábakat, s már kapaszkodik is, mint a legdacosabb matróz a sodronykötélbe vihar idején.
Lám, kész is a kalózpapagáj! Nem kell egzotikus kikötőben csapdát állítani egy valódi szárnyasnak, elég egy kis otthoni barkácsolás, s máris ott rikácsol a csuklótokon a hű társ, aki elkísér titeket minden portyára és kincskeresésre! Úgyhogy hát, pattanjatok fedélzetre, ragadjátok meg a papírgurigát, és hadd halljam: ARRR, papagájokat kézre keríteni!
