Régi tervünk valósult most meg azzal, hogy új ruhába öltöztettük azt a közel százéves szekrényt, ami még nagymamánk lánykorából maradt ránk, és amit éppen ezért nem csak hasznos funkciót ellátó bútordarabként, hanem emlékként is őriztünk. Ezzel együtt annál jobb sorsra érdemesnek tartottuk, mint hogy a nyaralóban tárolt, szem elé nem való holmikat tüntessük el benne. Tudjuk, hogy számos módja van egy-egy ilyen régi darab felújításának a bútor állapotától függően a szakember által végzett restaurálástól kezdve a különféle speciális javító alapanyagok és festékek használatáig. A folytatásban most mégsem ezekre térünk ki, hanem egy egyszerű és költséghatékony módszerre, a saját kezűleg, ráadásul hétköznapi, egyszerűen beszerezhető zománcfestékkel végzett bútorfestésre. Persze azért lesz egy kisebb csavar a történetben, már csak ezért is olvassatok tovább!
Régi, masszív szekrényünk egy-két apróbb sérüléstől eltekintve remek állapotban volt, de színe megfakult, felületét a háziasszonyok réme, az a bizonyos „lemoshatatlan por” vonta be, így szerettük volna, ha igényesebb külsőt ölt és kicsit megújul, hogy a közeljövőben tervezett szobafestés után se lógjon ki nagyon környezetéből - vagy akár annak dísze legyen!
Első lépésként lecsavaroztuk kedvenc elemeinket, a két díszes kulcslyuktakarót és félretettük őket. Egy alapos - nekünk nagyon sok mindenre bevált - mosószódás-vizes lemosás után megvártuk, amíg a szekrény egészen megszárad, majd nekiláttunk a csiszolásnak. Nem volt szükség fáradságos munkára, inkább laza mozdulatokkal, csiszolópapírral végigszaladtunk a felületén, hogy elősegítsük ezzel a festék jobb tapadását.
A polcok kicsit több törődést igényeltek. Egyrészt más anyagból is készültek, mint a szekrény, foltos, szöghelyes és durva felületük is indokolta az alapos előkészítést. Ezért csiszológéppel dolgoztuk meg őket minden oldalról, fatapasszal javítottunk néhány apró sérülést, ezeket is megcsiszoltuk, majd ugyanúgy folytattuk a velük való munkát, mint a szekrénnyel.
Ha lazúrral vontuk volna be, hasznát vettük volna a Sadolin Fresh Fa felújító és fehérítő anyagnak - amit hamarosan egy kisebb komód felújítása során vetünk be, tehát kéznél volt - , de a szekrény esetében a zománcfesték mellett döntöttünk. Nemcsak azért, mert egy másik projektben használt sötétszürke színt álmodtunk meg neki - ami később akár stencilezéssel, akár szabadkézi festéssel, világosabb színekkel díszíthető - de azért is mert a Dulux Rapidry rendelkezik néhány olyan tulajdonsággal, ami miatt szívesen választjuk: vízbázisú, szagtalan, emellett gyorsan szárad, jól fed, tartós és strapabíró, ugyanakkor egy fenntarthatóbb megoldás is a zománcot igénylő felületek festése esetében. Ha szeretnétek többet tudni erről a témáról, ajánljuk figyelmetekbe a 6 indok arra, hogy miért válassz vízbázisú festéket című cikket!
És most jön az említett csavar! Zománcfesték létére a Dulux Rapidry a gyártó több száz színből álló palettájának bármelyik árnyalatára kevertethető a szakboltok valamelyikében! Ez a megoldás rengeteg lehetőséget rejt magában kezdve onnan, hogy akár a falat és az előtte elhelyezkedő radiátort vagy bármilyen más festhető lakberendezési elemet teljesen azonos színűre festjük, egészen odáig, hogy egy enteriőr minden részletét a terveink szerint alakíthatjuk, előre meghatározott színkódok alapján. Aki szeretne saját kezűleg formabontó megoldásokkal kísérletezni, azoknak mindenképpen érdemes megfontolniuk ezt az alternatívát. De most térjünk vissza szekrénymatuzsálemünk felújításának történetéhez!
Korábban nem festett, porózus felületeken indokolt az alapozás, de úgy ítéltük meg, hogy most enélkül visszük fel a fedőfestéket, mivel a régi és az új szín kevésbé kontrasztos, a felület pedig jó. Kívül-belül két - pontosabban két és fél - réteg ment rá, ami azt jelenti, hogy utólag még egy-két helyen belejavítottunk, de már nem volt szükség egy újabb, teljes réteg felvitelére. Aki hasonló felújítást tervez, annak az is fontos információ lehet, hogy ez két 0,7 dl töltőtömegű doboz festéket jelent. Úgy is takarékoskodhattok az alapanyaggal, hogy a széleknél és a finom részleteknél ecsetet, míg a nagyobb felületek esetében rövidszőrű hengert használtok, ahogy ezt mi is tettük. Amíg a festék száradt, megcsiszolgattuk a kulcslyuktakarókat és két rétegben lefújtuk a Hammerite "Közvetlenül a rozsdára" festékcsalád spray változatával.
Nem állítjuk, hogy ennél szakszerűbb megoldás nem létezik a bútorfelújításra, és különösen értékes darabok esetén mindenképp érdemes bútorrestaurátorhoz fordulnotok. Ha viszont kedvelitek a DIY megoldásokat, a vintage stílusú lakberendezési elemeket, a költséghatékony kacatmentő módszereket, és az érzést, amikor kezetek munkájával tudtok kapcsolódni szeretteitek kedves tárgyaihoz, akkor megújult szekrényünk kiváló illusztrációja lehet ezek bármelyikének.
A saját kezűleg végzett kisebb-nagyobb felújításokkal kapcsolatos legfrissebb bejegyzéseinket ITT találjátok. Ha tetszett a cikk, kövessetek minket Facebookon és Instagramon is, hogy a következőről se maradjatok le!
