Nálunk a gyerekek a mézeskalácsot szívesebben szaggatják, mint ahogy eszik, ezért a sütés az adventi naptárunkba is bekerült, mint közös program. Az első körből valószínűleg nem marad az ünnepre, de talán még lesz idő egy ismétlésre. Ha kifutunk az időből - ami ilyenkor mindenkivel előfordul -, díszítés nélkül is hagyhatjuk őket, a natúr változat éppolyan szép, finom és illatos.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.