Nemrég még a karácsonyi ünnepkör bűvöletében töltöttük mindennapjainkat, ami leginkább az otthon melegéről, a családról, örömteli percekről, és meghitt pillanatokról szólt. Az újév köszöntésekor legtöbb helyen a könnyed vigasságoké a főszerep, ez a hangulat pedig a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszakban teljesedik ki. A tél elköszönését valamilyen formában az egész világon ünneplik, de a beöltözős mulatságon, a busójáráson, és a fánkon kívül van még néhány kevésbé nyilvánvaló szokás és érdekesség, ami ehhez az ünnepkörhöz kapcsolódik. Ezekből gyűjtöttünk össze párat, mielőtt részletesebben foglalkoznánk egyik kedvenc témánkkal, a vidám dekorációk és jelmezek elkészítésével. Írjátok meg nekünk, ha van köztünk olyan, amiről ti sem hallottatok! (Illusztráció: pixabay.com)
A farsang pogány gyökerű télbúcsúztató ünnep, amit - mint sok más hasonlót - később a vallási ünnepek közé iktattak. Így lett ez egy, a húsvét előtti negyven napos böjtöt megelőző mulatozással, evéssel-ivással töltött időszak. A karnevál szó eredete is erre utal, ugyanis a latin carne, azaz hús, illetve a levare (vagy vale), azaz elhagyni szavakból eredeztethető. A farsang szavunk eredetére több elmélet is létezik, ezek szintén a húshagyással hozhatóak összefüggésbe. Az egyik szerint a német Fastenschank, azaz ‘böjti kocsma’ szóból többszörös átalakulás után nyerte el mai formáját. Jellegét népi hagyományok alapozták meg, hiszen ilyenkor volt a legkevesebb munka a gazdaságokban, ez volt a lakodalmak, és ez az állatok vágásának időszaka is.
Pieter Bruegel: A farsang és a böjt csatája, 1559. (Forrás: Wikipedia.hu)
Amíg a legtöbb helyen az ünneplés fogalmához fény és csillogás társul, a hagyományosan három napig tartó baseli karnevál azzal veszi kezdetét, hogy hajnali négy órakor az egész városban kialszanak a fények, hogy kizárólag a felvonulók hatalmas gurítható, illetve a fejükön viselt kisebb papírlámpásai világítsanak. Svájc legnagyobb farsangi mulatsága idén március 7-én kezdődik. A város utcáit fuvószenekarok, énekesek, és mindenféle különös jármű kíséretében menetelő jelmezesek töltik meg.
Fotó: pixabay.com
A világ különböző pontjain a hangszerektől a szalmabábukig sokféle tárgyat temetnek ebben az időszakban szó szerint és átvitt értelemben egyaránt, de ezek között is különösnek számít a szardínia temetésének hagyománya, melynek története Madridban kezdődött a 18. században. A néphit szerint III. Károly uralkodása idején egy szállítmány romlott szardínia érkezett az udvarba, amit a király parancsára elástak a vadászbitrokán. Más verziók szerint ez voltaképpen egy fertőzött sertéshúszállítmány volt, de napjainkban ennek már egyáltalán nincs jelentősége, a felvonulások kultikus jelképe a szardínia maradt.
Fotó: elpais.com
A riói után a világ második legnépszerűbb farsangi felvonulásnak tartott Santa Cruz de Tenerife-i karneválon 1987-ben Celia Cruz kubai-amerikai énekesnő adott szabadtéri koncertet, amin 250 000 néző veszt részt. Ezzel az akár száz kilogramm súlyú ruhakölteményekről, karneválkirálynő választásról, és a több hétig tartó mulatozásról híres esemény a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült.
Fotó: elpais.com
Nem kell ilyen messzire utaznunk egy másik különös ünnepi szokáshoz, legfeljebb időben. Már a 15. századból maradtak emlékek az asszonyfarsangról, ami hazánkban főképp a Dunántúlon volt jellemző népszokás a századforduló környékéig. Ennek oka az is lehetett, hogy míg akkoriban az asszonyoknak ez volt az egyetlen alkalom, amin férfiak jelenléte nélkül, dolgukat félretéve mulatozhattak hajnalig, addig a mai kor szokásai szerencsére ennél megengedőbbek. Hagyományőrző céllal napjainkban is megtartják több helyen: van, ahol vidám felvonulásokon, férfias maskarába bújva borotválják meg az asszonyok az urakat, máshol pedig bálokat szerveznek hölgyek részére.
Fotó: Gál Gábor, kekesonline.hu
Bár a köztudatban a farsang a hatalmas mulatságok időszakaként él, nemcsak vidámság és móka kapcsolódik hozzá. Az ősi avatási szertartások maradványait őrzik azok a népszokások, amik a párválasztás témája köré csoportosíthatók, és többnyire a csúfolódás eszközeivel gyakorolták, az asszonykorbácsolástól kezdve a kocsi elé fogásig sokszor egészen kegyetlen módszerekkel. Magyarországon a tuskóhúzás hagyománya maradt leginkább fent. Ilyenkor a legények nehéz rönköt tettek a pártában maradt lány ajtaja elé, hiszen neki kell először felkelnie, hogy dolga után nézzen, így rá várt büntetésképpen a feladat, hogy elhúzza az útból, ha már nem ment férjhez. A tuskó, bár gunyoros jelentés nélkül, de napjaink felvonulásain is helyet kap.
Fotó: delmagyar.hu
Míg Magyarországon a mohácsi busójárás a legismertebb télűző szertartás, addig Bulgáriában a kukeri. A gonosz szellemek távoltartása érdekében a felvonulók a hazai hagyományokhoz hasonlóan rémisztő jelmezekben, groteszk maszkokban, állatbőrből és szőrből készült ruházatukra akasztott hatalmas harangokat viselve ünneplik a tavasz kezdetét. Ami különlegessé teszi ezt a rituálét, hogy bizonyos elméletek szerint az eredete négyezer évvel ezelőttig vezethető vissza, amivel biztosan versenybe szállhat a legrégebbi farsangi szertartás címért.
Fotó: pixabay.com
Ha te is ismersz egy érdekes vagy különleges farsangi szokást, tényt, vagy hiedelmet, írd meg nekünk hozzászólásban vagy a szinesotletek.blog.hu@gmail.com e-mail címre küldött leveledben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
